Ilyenek lesznek a 2018-as felvételi pontszámítási szabályai

Nem változnak a felsőoktatási felvételi pontszámítási szabályai 2018-ban - legalábbis ez derül ki a felvételi rendeletből.

  • Eduline
pixabay

A felsőoktatási felvételiről szóló - hatályos - rendelet alapján a jelentkezők továbbra is legfeljebb 500 pontot szerezhetnek, 200+200 pontot a tanulmányi és az érettségi eredményeikkel, 100 pontot nyelvvizsgával, OKJ-s szakképesítéssel, versenyeredményekkel.

Középiskolai eredmények: maximum 100 pont

Először az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni - így maximum 100 pontot szerezhetnek. A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelebe veszik.

Érettségi eredmények: maximum 100 pont

Az utolsó két tanév év végi eredményeiből kiszámított pontszámhoz először hozzá kell adnotok a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet. Adjátok össze a középiskolai jegyekből és az érettségi átlageredményéből kalkulált pontokat. Maximum 200 pontot szerezhettek így.

Itt a lista: ezeken a szakokon már 2018-ban kötelező lesz az emelt szintű érettségi

I2018-ban felvételizők, figyelem: itt találjátok azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit kell tennetek. Agrár képzési terület Állatorvosi: biológia emelt szinten ÉS kémia emelt szinten Erdőmérnöki: matematika kötelező és a következő tárgyak közül még egy: biológia vagy fizika vagy kémia vagy egy szakmai előkészítő tárgy vagy egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy - egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni.

Kötelező két érettségi tárgy átlageredménye: maximum 200 pont

Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak.

Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 87 százalékos érettségi így aztán 87 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at.

Ha a szakon választható tárgyak közül több tárgyból is van eredményetek, a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni.

A többletpontok nélküli összpontszámotokat kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont). A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amely előnyösebb nektek. Úgyhogy nincs veszve semmi, ha a középiskolai jegyeitek gyengék - egy kiemelkedő érettségivel bárhova bejuthattok.

Az így megszerzett maximum 400 ponthoz kell hozzáadnotok a többletpontokat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Végzősök, figyelem! 2018-ban csak ezekből a tárgyakból érettségizhettek emelt szinten

Nyilvánosságra hozta az emelt szinten választható érettségi tárgyak 2018-as listáját az Oktatási Hivatal. Az Oktatási Hivatal oldalán közzétett tantárgylistát - itt találjátok - mindenképpen nézzétek át, ha 2018-ban fogtok érettségizni, nem minden tantárgyból lehet ugyanis emelt szintű vizsgát tenni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.