Ilyenek lesznek a felvételi pontszámítási szabályai 2018-ban: felsőoktatási szakképzések

Milyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2018-as felsőoktatási felvételin? Milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik valamelyik felsőoktatási szakképzésre szeretnének bekerülni? Itt találjátok a legfontosabb infókat.

  • Eduline

Három számítási módszer

A felsőoktatási szakképzések a pontszámítási szabályok lazábbak, mint az alap- és osztatlan szakokon. Az összpontszámot háromféleképpen lehet meghatározni. Vagy megduplázzátok a középiskolai eredmények alapján kapott tanulmányi pontokat, vagy összeadjátok a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy az érettségi pontszámot kétszerezitek.

pixabay

Nem kötelező az emelt szintű érettségi

Míg számos alap- és osztatlan szakon egy vagy két tárgyból kötelező emelt szintű érettségit tenni, a felsőoktatási szakképzéseken nincs ilyen feltétel, sőt - mivel az egyetemek és főiskolák egyelőre azt sem határozták meg, középszintű érettségi eredményt milyen tantárgyakból kérnek - a két legjobban sikerült érettségi vizsga eredményét veszik figyelembe pontszámításkor.

Többletpontok?

A fentebb leírt módon maximum 400 pontot szerezhettek, ehhez kell hozzáadnotok a nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, sport- és tanulmányi versenyeken elért eredményért és más bizonyítványokért járó többletpontokat.

Itt a lista: ezeken a szakokon már 2018-ban kötelező lesz az emelt szintű érettségi

I2018-ban felvételizők, figyelem: itt találjátok azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit kell tennetek. Agrár képzési terület Állatorvosi: biológia emelt szinten ÉS kémia emelt szinten Erdőmérnöki: matematika kötelező és a következő tárgyak közül még egy: biológia vagy fizika vagy kémia vagy egy szakmai előkészítő tárgy vagy egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy - egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni.

Alacsonyabb minimumponthatár

Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatár 240. Ezt az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal, de a másért, például nyelvvizsgáért vagy versenyeredményekért járó pluszpontok nélkül kell elérni.

Aki 240-nél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.