Ilyenek lesznek a felvételi pontszámítási szabályai 2018-ban: felsőoktatási szakképzések

Milyenek lesznek a pontszámítási szabályok a 2018-as felsőoktatási felvételin? Milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik valamelyik felsőoktatási szakképzésre szeretnének bekerülni? Itt találjátok a legfontosabb infókat.

  • Eduline

Három számítási módszer

A felsőoktatási szakképzések a pontszámítási szabályok lazábbak, mint az alap- és osztatlan szakokon. Az összpontszámot háromféleképpen lehet meghatározni. Vagy megduplázzátok a középiskolai eredmények alapján kapott tanulmányi pontokat, vagy összeadjátok a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy az érettségi pontszámot kétszerezitek.

pixabay

Nem kötelező az emelt szintű érettségi

Míg számos alap- és osztatlan szakon egy vagy két tárgyból kötelező emelt szintű érettségit tenni, a felsőoktatási szakképzéseken nincs ilyen feltétel, sőt - mivel az egyetemek és főiskolák egyelőre azt sem határozták meg, középszintű érettségi eredményt milyen tantárgyakból kérnek - a két legjobban sikerült érettségi vizsga eredményét veszik figyelembe pontszámításkor.

Többletpontok?

A fentebb leírt módon maximum 400 pontot szerezhettek, ehhez kell hozzáadnotok a nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, sport- és tanulmányi versenyeken elért eredményért és más bizonyítványokért járó többletpontokat.

Itt a lista: ezeken a szakokon már 2018-ban kötelező lesz az emelt szintű érettségi

I2018-ban felvételizők, figyelem: itt találjátok azoknak a szakoknak a listáját, amelyekhez egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit kell tennetek. Agrár képzési terület Állatorvosi: biológia emelt szinten ÉS kémia emelt szinten Erdőmérnöki: matematika kötelező és a következő tárgyak közül még egy: biológia vagy fizika vagy kémia vagy egy szakmai előkészítő tárgy vagy egy ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy - egy vizsgatárgyat emelt szinten kell teljesíteni.

Alacsonyabb minimumponthatár

Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatár 240. Ezt az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal, de a másért, például nyelvvizsgáért vagy versenyeredményekért járó pluszpontok nélkül kell elérni.

Aki 240-nél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.