Felvételi 2018: mit jeleznek ezek a betűk a szakok neve mögött?

Egy hónap múlva lejár a felsőoktatási felvételi jelentkezési határideje - ha már elkezdtétek nézegetni a szaklistát, de nem tudjátok, melyik jel mit jelent, segítünk.

  • Eduline
pixabay.com

Ha kiválasztottátok azt az intézményt és azt a kart, ahol tanulni szeretnétek szeptembertől, a szakok neve mögött három betűt láttok. Mit jelentenek ezek a betűk?

Az első betű a képzési szintről árulkodik: az „A” az alapszakok jele, az „M” a mesterszakoké, az „O” az osztatlan szakoké, az „F” pedig a felsőoktatási szakképzéseké.

A második a munkarendről ad információt: a nappali képzés jele a „munkarend” oszlopban a nagy „N”, az estié az „E”, a levelezőé pedig az „L”. A távoktatás jele a „T”, de ilyen képzést nagyon keveset fogtok találni a szaklistán.

A harmadik betű a finanszírozási formát jelzi: az államilag támogatott, vagyis állami ösztöndíjas képzéseket „A”, az önköltséges képzéseket pedig „K” betűvel jelölik.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2018-as felvételin: érettségi pontok

Milyenek a pontszámítási szabályok a 2018-as felvételin? Hány pontot ér a két kötelező vagy választható érettségi tárgy vizsgaeredménye? A pontszámítási szabályokról szóló cikksorozatunk első részéből megtudhattátok, hány pontot érnek a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye. Mai cikkünkben azt nézhetitek meg, hogyan kell kiszámolni az érettségi pontokat.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.