Felvételizők, figyelem! Ők azok, akik emelt szintű érettségi nélkül is bejuthatnak az egyetemre

Hogyan kalkulálhattok a pontokkal, ha alap- vagy osztatlan szakon tanulnátok tovább, de már van egy diplomátok? Íme, minden infó.

  • Eduline

 

BZS
A diplomás jelentkezőket - ha felsőoktatási szakképzésre, alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek - a felsőfokú oklevél figyelembevételével is rangsorolhatják az egyetemek és főiskolák. Ebben az esetben a diplomás felvételizőknek akkor sem kell emelt szintű érettségit tenniük, ha egyébként a kiválasztott szakon kötelező lenne.

A diplomáért adható pontot a jogszabályi minimum (alap- és osztatlan szakon 280, felsőoktatási szakképzésen 240 pont) és a 400 pont között arányosan kell megállapítani, a pontszámítási szabályok azonban intézményenként eltérnek. Erről infót a felvi.hu-n, az adott egyetem vagy főiskola képzéseinél találtok.

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben

A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet: érdemes figyelni arra, "hogy az adott felsőoktatási intézmény az oklevél minősítésének igazolását milyen pontossággal kéri. Amennyiben egy vagy két tizedes jegy pontossággal írja elő az igazolást, akkor külön igazolást kell benyújtania, mivel a felsőoktatási oklevél ezt nem tartalmazza! Az összpontszám meghatározásához az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat, amelyekre a jelentkező jogosult. Ilyen esetben a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkező a jelentkezéskor az érettségi bizonyítványa és középiskolai bizonyítványa alapján is kéri a pontszámítás elvégzését".

A diploma másolatát mindenképpen csatoljátok a jelentkezéshez - akkor is, ha az oklevél minősítésről külön igazolást is be kell nyújtani. Fontos: a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél nem számít felsőfokú végzettségnek (viszont a jeles, jó és közepes záróvizsgáért többletpontot kaphattok, ha a megfelelő képzési területen tanultok tovább - erről itt olvashattok).

Itt a lista: ezeken a szakokon már 2017-ben kötelező lesz az emelt szintű érettségi
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.