Felvételizők, figyelem! Ők azok, akik emelt szintű érettségi nélkül is bejuthatnak az egyetemre

Hogyan kalkulálhattok a pontokkal, ha alap- vagy osztatlan szakon tanulnátok tovább, de már van egy diplomátok? Íme, minden infó.

  • Eduline

 

BZS

A diplomás jelentkezőket - ha felsőoktatási szakképzésre, alap- vagy osztatlan szakra felvételiznek - a felsőfokú oklevél figyelembevételével is rangsorolhatják az egyetemek és főiskolák. Ebben az esetben a diplomás felvételizőknek akkor sem kell emelt szintű érettségit tenniük, ha egyébként a kiválasztott szakon kötelező lenne.

A diplomáért adható pontot a jogszabályi minimum (alap- és osztatlan szakon 280, felsőoktatási szakképzésen 240 pont) és a 400 pont között arányosan kell megállapítani, a pontszámítási szabályok azonban intézményenként eltérnek. Erről infót a felvi.hu-n, az adott egyetem vagy főiskola képzéseinél találtok.

A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet: érdemes figyelni arra, "hogy az adott felsőoktatási intézmény az oklevél minősítésének igazolását milyen pontossággal kéri. Amennyiben egy vagy két tizedes jegy pontossággal írja elő az igazolást, akkor külön igazolást kell benyújtania, mivel a felsőoktatási oklevél ezt nem tartalmazza! Az összpontszám meghatározásához az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat, amelyekre a jelentkező jogosult. Ilyen esetben a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkező a jelentkezéskor az érettségi bizonyítványa és középiskolai bizonyítványa alapján is kéri a pontszámítás elvégzését".

A diploma másolatát mindenképpen csatoljátok a jelentkezéshez - akkor is, ha az oklevél minősítésről külön igazolást is be kell nyújtani. Fontos: a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevél nem számít felsőfokú végzettségnek (viszont a jeles, jó és közepes záróvizsgáért többletpontot kaphattok, ha a megfelelő képzési területen tanultok tovább - erről itt olvashattok).

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.