Hányan várják az idei felvételi ponthatárokat? Hány szakot jelöltek meg a jelentkezési lapon az idén felvételizők, és hányan próbálkoznak kizárólag önköltséges képzésekkel?
1. Több mint 105 ezren várják a ponthatárokat
Egészen pontosan 105 868-an, ennyien nyújtottak be ugyanis érvényes jelentkezést február 15-ig.
2. A legtöbben három képzést jelöltek meg
A jelentkezési adatok Felvin megjelent elemzése szerint a felvételizők 15 százaléka mindössze egy szakot jelölt meg. 17 százalék két, 39 százalék három képzést, négy vagy ennél több képzést összesen 29%-uk jelölt meg. A megjelölt képzések száma átlagosan 3,3, ami megegyezik a 2016-os értékkel.
3. Kevesen jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre
A jelentkezők kétharmada (67%) alapképzést jelölt meg első jelentkezési helyként, míg felsőoktatási szakképzést mindössze öt százaléka - az elemzés szerint elsősorban a meghirdetett képzések alacsony száma miatt. A jelentkezők 11 százaléka osztatlan mesterképzésre, 17 százaléka mesterképzésre szeretne bekerülni, legalábbis ilyen képzést jelölt meg első helyen.
Megvannak a 2017-es adatok: ez a 10 legnépszerűbb alapszak, nehéz lesz bekerülni
Nyilvánosságra hozták a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit, a legnépszerűbb alapszakok listájának élén ismét a gazdálkodási és menedzsment BSc-képzés végzett. Mutatjuk a részleteket. Az elsőhelyes jelentkezések alapján a 2017-es felvételi legnépszerűbb alapképzése a gazdálkodási és menedzsment: összeseen 8174-en jelölték meg az e-felvételi rendszerében, 3827-en első helyre sorolták, vagyis erre a BSc-képzésre szeretnének a leginkább bejutni.
4. A legtöbben állami ösztöndíjat szeretnének
Úgy tűnik, hiába alacsony a diákhitel kamata, a jelentkezők mindössze 14 százaléka jelölt meg első helyen önköltséges képzést, 86 százalékuk állami ösztöndíjas szakra szeretne bekerülni.
5. Nappali és esti: a legnépszerűbbek
A jelentkezők több mint kétharmada (69%) nappali, mintegy harmada (29%) pedig levelező munkarendű képzést választott első helyen. Az esti és a távoktatásban szervezett képzésekre jelentkezők aránya együttesen körülbelül 2%-ot tett ki (a meghirdetett képzések nagyon alacsony számának megfelelően).
Hogyan húzzák a 2017-es ponthatárokat?
Hogyan húzzák meg a felsőoktatási felvételi ponthatárait? Mi alapján sorolja be a rendszer a jelentkezőket egyik vagy másik szakra? Megmutatjuk. Az algoritmus - a felvételi összpontszám alapján - intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
