Hányan várják az idei felvételi ponthatárokat? Hány szakot jelöltek meg a jelentkezési lapon az idén felvételizők, és hányan próbálkoznak kizárólag önköltséges képzésekkel?
1. Több mint 105 ezren várják a ponthatárokat
Egészen pontosan 105 868-an, ennyien nyújtottak be ugyanis érvényes jelentkezést február 15-ig.
2. A legtöbben három képzést jelöltek meg
A jelentkezési adatok Felvin megjelent elemzése szerint a felvételizők 15 százaléka mindössze egy szakot jelölt meg. 17 százalék két, 39 százalék három képzést, négy vagy ennél több képzést összesen 29%-uk jelölt meg. A megjelölt képzések száma átlagosan 3,3, ami megegyezik a 2016-os értékkel.
3. Kevesen jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre
A jelentkezők kétharmada (67%) alapképzést jelölt meg első jelentkezési helyként, míg felsőoktatási szakképzést mindössze öt százaléka - az elemzés szerint elsősorban a meghirdetett képzések alacsony száma miatt. A jelentkezők 11 százaléka osztatlan mesterképzésre, 17 százaléka mesterképzésre szeretne bekerülni, legalábbis ilyen képzést jelölt meg első helyen.
Nyilvánosságra hozták a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit, a legnépszerűbb alapszakok listájának élén ismét a gazdálkodási és menedzsment BSc-képzés végzett. Mutatjuk a részleteket.
4. A legtöbben állami ösztöndíjat szeretnének
Úgy tűnik, hiába alacsony a diákhitel kamata, a jelentkezők mindössze 14 százaléka jelölt meg első helyen önköltséges képzést, 86 százalékuk állami ösztöndíjas szakra szeretne bekerülni.
5. Nappali és esti: a legnépszerűbbek
A jelentkezők több mint kétharmada (69%) nappali, mintegy harmada (29%) pedig levelező munkarendű képzést választott első helyen. Az esti és a távoktatásban szervezett képzésekre jelentkezők aránya együttesen körülbelül 2%-ot tett ki (a meghirdetett képzések nagyon alacsony számának megfelelően).
Hogyan húzzák meg a felsőoktatási felvételi ponthatárait? Mi alapján sorolja be a rendszer a jelentkezőket egyik vagy másik szakra? Megmutatjuk.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
