Ezt az öt dolgot garantáltan nem tudtátok a 2017-es felvételiről

Hányan várják az idei felvételi ponthatárokat? Hány szakot jelöltek meg a jelentkezési lapon az idén felvételizők, és hányan próbálkoznak kizárólag önköltséges képzésekkel?

  • Eduline

1. Több mint 105 ezren várják a ponthatárokat

Egészen pontosan 105 868-an, ennyien nyújtottak be ugyanis érvényes jelentkezést február 15-ig.

Ponthatárváró buli két éve. Idén is sokan várják a ponthatárokat
Túry Gergely

2. A legtöbben három képzést jelöltek meg

A jelentkezési adatok Felvin megjelent elemzése szerint a felvételizők 15 százaléka mindössze egy szakot jelölt meg. 17 százalék két, 39 százalék három képzést, négy vagy ennél több képzést összesen 29%-uk jelölt meg. A megjelölt képzések száma átlagosan 3,3, ami megegyezik a 2016-os értékkel.

3. Kevesen jelentkeztek felsőoktatási szakképzésre

A jelentkezők kétharmada (67%) alapképzést jelölt meg első jelentkezési helyként, míg felsőoktatási szakképzést mindössze öt százaléka - az elemzés szerint elsősorban a meghirdetett képzések alacsony száma miatt. A jelentkezők 11 százaléka osztatlan mesterképzésre, 17 százaléka mesterképzésre szeretne bekerülni, legalábbis ilyen képzést jelölt meg első helyen.

Megvannak a 2017-es adatok: ez a 10 legnépszerűbb alapszak, nehéz lesz bekerülni

Nyilvánosságra hozták a 2017-es egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit, a legnépszerűbb alapszakok listájának élén ismét a gazdálkodási és menedzsment BSc-képzés végzett. Mutatjuk a részleteket. Az elsőhelyes jelentkezések alapján a 2017-es felvételi legnépszerűbb alapképzése a gazdálkodási és menedzsment: összeseen 8174-en jelölték meg az e-felvételi rendszerében, 3827-en első helyre sorolták, vagyis erre a BSc-képzésre szeretnének a leginkább bejutni.

4. A legtöbben állami ösztöndíjat szeretnének

Úgy tűnik, hiába alacsony a diákhitel kamata, a jelentkezők mindössze 14 százaléka jelölt meg első helyen önköltséges képzést, 86 százalékuk állami ösztöndíjas szakra szeretne bekerülni.

5. Nappali és esti: a legnépszerűbbek

A jelentkezők több mint kétharmada (69%) nappali, mintegy harmada (29%) pedig levelező munkarendű képzést választott első helyen. Az esti és a távoktatásban szervezett képzésekre jelentkezők aránya együttesen körülbelül 2%-ot tett ki (a meghirdetett képzések nagyon alacsony számának megfelelően).

Hogyan húzzák a 2017-es ponthatárokat?

Hogyan húzzák meg a felsőoktatási felvételi ponthatárait? Mi alapján sorolja be a rendszer a jelentkezőket egyik vagy másik szakra? Megmutatjuk. Az algoritmus - a felvételi összpontszám alapján - intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.