Vigyázat: 2016-tól még nehezebb lesz bekerülni egyetemre, főiskolára

Jövőre tovább emelkedik a felvételi minimumponthatár: azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 300, a felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek pedig 260 pontot kell majd összegyűjteniük, különben esélyük sem lesz bekerülni a felsőoktatásba.

  • Eduline
2016-ban még szorosabb lesz a verseny az egyetemi, főiskolai felvételin
Shutterstock

A 2016-ban felvételizőknek még nehezebb dolguk lesz, mint azoknak, akik idén jelentkeztek: 20 ponttal nő a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, illetve a felsőoktatási szakképzéseken is. Előbbiek esetében 300, utóbbiakon 260 pontot kell majd elérniük azoknak, akik egyetemre, főiskolára szeretnének menni. A jövő évi keresztféléves felvételire még a jelenlegi követelmények vonatkoznak. Azok, akiknek nem sikerül elérniük a minimumponthatárt, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem juthatnak be. A jelenlegi információk alapján a jövő év után nem emelkedik majd tovább a limit.

Az alap- és osztatlan szakokon a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzéseken csak az emelt szintűért járó többletpontokat lehet beszámítani.

A legtöbb képzésen elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjasként kezdhetik el a tanulmányaikat. A szakos kapacitás azt mutatja, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. A titeket érdeklő szak idei kapacitását a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg, ez ugyanakkor jövőre módosulhat.

Akkor elég lesz a minimumponthatár az ingyenes képzéshez?

Nem, a minimumponthatár csak minimális követelmény, a végleges limitet minden esetben a jelentkezők pontszámának és a szakos kapacitásnak a viszonya dönti el. A végső ponthatár a kapacitásba utolsóként beférő felvételiző pontszáma lesz.

Több képzésen biztosan nem lesz elég a minimumponthatár a bejutáshoz: azoknak, akik a központi ponthatáros képzésekre jelentkeznek, egy, a minimumponthatárnál magasabb pontszámot kell elérniük, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni. A 41, 2015-ben központi ponthatáros szak listáját itt találjátok. Azt, hogy mely szakokon határoznak meg magasabb limitet 2016-ban, még nem lehet tudni, de valószínű, hogy az eddigi kört tovább bővítik majd.

Fontos, hogy a központi ponthatár is csak minimális követelmény, a véglegesről itt is a jelentkezők pontszáma és a kapacitás dönt.

2016-ban minden mesterképzésen, 2020-tól pedig az alap- és osztatlan szakokon is felvételi követelmény lesz a komplex, középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsga.

2015-ös felvételi

Tudnivalók a pótfelvételiről

Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon?

Felvételi: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?

Minden a ponthatárhúzásról

Ezek a diákok bukják a felvételit

Ilyen hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjasoknak

Az állami ösztöndíj feltételei

Ennyien kerülhetnek be az egyetemekre, főiskolákra

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.