Vigyázat: 2016-tól még nehezebb lesz bekerülni egyetemre, főiskolára

Jövőre tovább emelkedik a felvételi minimumponthatár: azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 300, a felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek pedig 260 pontot kell majd összegyűjteniük, különben esélyük sem lesz bekerülni a felsőoktatásba.

  • Eduline
2016-ban még szorosabb lesz a verseny az egyetemi, főiskolai felvételin
Shutterstock

A 2016-ban felvételizőknek még nehezebb dolguk lesz, mint azoknak, akik idén jelentkeztek: 20 ponttal nő a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, illetve a felsőoktatási szakképzéseken is. Előbbiek esetében 300, utóbbiakon 260 pontot kell majd elérniük azoknak, akik egyetemre, főiskolára szeretnének menni. A jövő évi keresztféléves felvételire még a jelenlegi követelmények vonatkoznak. Azok, akiknek nem sikerül elérniük a minimumponthatárt, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem juthatnak be. A jelenlegi információk alapján a jövő év után nem emelkedik majd tovább a limit.

Az alap- és osztatlan szakokon a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzéseken csak az emelt szintűért járó többletpontokat lehet beszámítani.

A legtöbb képzésen elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjasként kezdhetik el a tanulmányaikat. A szakos kapacitás azt mutatja, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. A titeket érdeklő szak idei kapacitását a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg, ez ugyanakkor jövőre módosulhat.

Akkor elég lesz a minimumponthatár az ingyenes képzéshez?

Nem, a minimumponthatár csak minimális követelmény, a végleges limitet minden esetben a jelentkezők pontszámának és a szakos kapacitásnak a viszonya dönti el. A végső ponthatár a kapacitásba utolsóként beférő felvételiző pontszáma lesz.

Több képzésen biztosan nem lesz elég a minimumponthatár a bejutáshoz: azoknak, akik a központi ponthatáros képzésekre jelentkeznek, egy, a minimumponthatárnál magasabb pontszámot kell elérniük, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni. A 41, 2015-ben központi ponthatáros szak listáját itt találjátok. Azt, hogy mely szakokon határoznak meg magasabb limitet 2016-ban, még nem lehet tudni, de valószínű, hogy az eddigi kört tovább bővítik majd.

Fontos, hogy a központi ponthatár is csak minimális követelmény, a véglegesről itt is a jelentkezők pontszáma és a kapacitás dönt.

2016-ban minden mesterképzésen, 2020-tól pedig az alap- és osztatlan szakokon is felvételi követelmény lesz a komplex, középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsga.

2015-ös felvételi

Tudnivalók a pótfelvételiről

Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon?

Felvételi: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?

Minden a ponthatárhúzásról

Ezek a diákok bukják a felvételit

Ilyen hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjasoknak

Az állami ösztöndíj feltételei

Ennyien kerülhetnek be az egyetemekre, főiskolákra

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.