Jövőre tovább emelkedik a felvételi minimumponthatár: azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 300, a felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek pedig 260 pontot kell majd összegyűjteniük, különben esélyük sem lesz bekerülni a felsőoktatásba.
A 2016-ban felvételizőknek még nehezebb dolguk lesz, mint azoknak, akik idén jelentkeztek: 20 ponttal nő a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, illetve a felsőoktatási szakképzéseken is. Előbbiek esetében 300, utóbbiakon 260 pontot kell majd elérniük azoknak, akik egyetemre, főiskolára szeretnének menni. A jövő évi keresztféléves felvételire még a jelenlegi követelmények vonatkoznak. Azok, akiknek nem sikerül elérniük a minimumponthatárt, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem juthatnak be. A jelenlegi információk alapján a jövő év után nem emelkedik majd tovább a limit.
Az alap- és osztatlan szakokon a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzéseken csak az emelt szintűért járó többletpontokat lehet beszámítani.
A legtöbb képzésen elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjasként kezdhetik el a tanulmányaikat. A szakos kapacitás azt mutatja, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. A titeket érdeklő szak idei kapacitását a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg, ez ugyanakkor jövőre módosulhat.
Akkor elég lesz a minimumponthatár az ingyenes képzéshez?
Nem, a minimumponthatár csak minimális követelmény, a végleges limitet minden esetben a jelentkezők pontszámának és a szakos kapacitásnak a viszonya dönti el. A végső ponthatár a kapacitásba utolsóként beférő felvételiző pontszáma lesz.
Több képzésen biztosan nem lesz elég a minimumponthatár a bejutáshoz: azoknak, akik a központi ponthatáros képzésekre jelentkeznek, egy, a minimumponthatárnál magasabb pontszámot kell elérniük, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni. A 41, 2015-ben központi ponthatáros szak listáját itt találjátok. Azt, hogy mely szakokon határoznak meg magasabb limitet 2016-ban, még nem lehet tudni, de valószínű, hogy az eddigi kört tovább bővítik majd.
Fontos, hogy a központi ponthatár is csak minimális követelmény, a véglegesről itt is a jelentkezők pontszáma és a kapacitás dönt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
