Vigyázat: 2016-tól még nehezebb lesz bekerülni egyetemre, főiskolára

Jövőre tovább emelkedik a felvételi minimumponthatár: azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 300, a felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek pedig 260 pontot kell majd összegyűjteniük, különben esélyük sem lesz bekerülni a felsőoktatásba.

  • Eduline
2016-ban még szorosabb lesz a verseny az egyetemi, főiskolai felvételin
Shutterstock

A 2016-ban felvételizőknek még nehezebb dolguk lesz, mint azoknak, akik idén jelentkeztek: 20 ponttal nő a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, illetve a felsőoktatási szakképzéseken is. Előbbiek esetében 300, utóbbiakon 260 pontot kell majd elérniük azoknak, akik egyetemre, főiskolára szeretnének menni. A jövő évi keresztféléves felvételire még a jelenlegi követelmények vonatkoznak. Azok, akiknek nem sikerül elérniük a minimumponthatárt, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem juthatnak be. A jelenlegi információk alapján a jövő év után nem emelkedik majd tovább a limit.

Az alap- és osztatlan szakokon a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzéseken csak az emelt szintűért járó többletpontokat lehet beszámítani.

A legtöbb képzésen elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjasként kezdhetik el a tanulmányaikat. A szakos kapacitás azt mutatja, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. A titeket érdeklő szak idei kapacitását a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg, ez ugyanakkor jövőre módosulhat.

Akkor elég lesz a minimumponthatár az ingyenes képzéshez?

Nem, a minimumponthatár csak minimális követelmény, a végleges limitet minden esetben a jelentkezők pontszámának és a szakos kapacitásnak a viszonya dönti el. A végső ponthatár a kapacitásba utolsóként beférő felvételiző pontszáma lesz.

Több képzésen biztosan nem lesz elég a minimumponthatár a bejutáshoz: azoknak, akik a központi ponthatáros képzésekre jelentkeznek, egy, a minimumponthatárnál magasabb pontszámot kell elérniük, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni. A 41, 2015-ben központi ponthatáros szak listáját itt találjátok. Azt, hogy mely szakokon határoznak meg magasabb limitet 2016-ban, még nem lehet tudni, de valószínű, hogy az eddigi kört tovább bővítik majd.

Fontos, hogy a központi ponthatár is csak minimális követelmény, a véglegesről itt is a jelentkezők pontszáma és a kapacitás dönt.

2016-ban minden mesterképzésen, 2020-tól pedig az alap- és osztatlan szakokon is felvételi követelmény lesz a komplex, középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsga.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.