Vigyázat: 2016-tól még nehezebb lesz bekerülni egyetemre, főiskolára

Jövőre tovább emelkedik a felvételi minimumponthatár: azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 300, a felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek pedig 260 pontot kell majd összegyűjteniük, különben esélyük sem lesz bekerülni a felsőoktatásba.

  • Eduline
2016-ban még szorosabb lesz a verseny az egyetemi, főiskolai felvételin
Shutterstock

A 2016-ban felvételizőknek még nehezebb dolguk lesz, mint azoknak, akik idén jelentkeztek: 20 ponttal nő a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, illetve a felsőoktatási szakképzéseken is. Előbbiek esetében 300, utóbbiakon 260 pontot kell majd elérniük azoknak, akik egyetemre, főiskolára szeretnének menni. A jövő évi keresztféléves felvételire még a jelenlegi követelmények vonatkoznak. Azok, akiknek nem sikerül elérniük a minimumponthatárt, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem juthatnak be. A jelenlegi információk alapján a jövő év után nem emelkedik majd tovább a limit.

Az alap- és osztatlan szakokon a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s szakképesítésért járó pontokkal, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzéseken csak az emelt szintűért járó többletpontokat lehet beszámítani.

A legtöbb képzésen elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, állami ösztöndíjasként kezdhetik el a tanulmányaikat. A szakos kapacitás azt mutatja, hogy állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. A titeket érdeklő szak idei kapacitását a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt nézhetitek meg, ez ugyanakkor jövőre módosulhat.

Akkor elég lesz a minimumponthatár az ingyenes képzéshez?

Nem, a minimumponthatár csak minimális követelmény, a végleges limitet minden esetben a jelentkezők pontszámának és a szakos kapacitásnak a viszonya dönti el. A végső ponthatár a kapacitásba utolsóként beférő felvételiző pontszáma lesz.

Több képzésen biztosan nem lesz elég a minimumponthatár a bejutáshoz: azoknak, akik a központi ponthatáros képzésekre jelentkeznek, egy, a minimumponthatárnál magasabb pontszámot kell elérniük, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni. A 41, 2015-ben központi ponthatáros szak listáját itt találjátok. Azt, hogy mely szakokon határoznak meg magasabb limitet 2016-ban, még nem lehet tudni, de valószínű, hogy az eddigi kört tovább bővítik majd.

Fontos, hogy a központi ponthatár is csak minimális követelmény, a véglegesről itt is a jelentkezők pontszáma és a kapacitás dönt.

2016-ban minden mesterképzésen, 2020-tól pedig az alap- és osztatlan szakokon is felvételi követelmény lesz a komplex, középfokú (B2-es szintű) nyelvvizsga.

2015-ös felvételi

Tudnivalók a pótfelvételiről

Milyenek lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon?

Felvételi: mit tehettek, ha bekerültök, de meggondoljátok magatokat?

Minden a ponthatárhúzásról

Ezek a diákok bukják a felvételit

Ilyen hallgatói nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjasoknak

Az állami ösztöndíj feltételei

Ennyien kerülhetnek be az egyetemekre, főiskolákra

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.