Ezért fontos, változtattok-e a felvételi szakok sorrendjén

Július 9-ig még módosíthattok a kiválasztott egyetemi-főiskola képzések sorrendjén. Miért számít, melyik szak kerül előre? Mikor érdemes sorrendet változtatni, és mikor nem?

  • Eduline
Shutterstock

Melyik szak legyen az első helyen?

Azt a szakot kell az első helyre sorolni, amelyre a legszívesebben járnátok - akkor is ez a képzés szerepeljen a lista elején, ha úgy gondoljátok, hogy a pontszámotok alapján oda kisebb eséllyel kerültök majd be.

Miért számít ez?

Függetlenül attól, hogy hány képzést jelöltetek meg, csak egy szakra kerülhettek be. A rendszer az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – így a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő. Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be.

Ugyanez vonatkozik az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésekre is. Érdemes előbbieket a sorrend elejére venni, a költségtérítéseseket pedig a végére hagyni.

És ha nem sikerült az alkalmassági vizsga?

Sorrendet módosítani csak akkor érdemes, ha valamiért megváltozott a preferencia-sorrendetek. Ha valamelyik szakon nem sikerült az alkalmassági vizsgátok, az adott jelentkezési helyet nem érdemes utolsó helyre rangsorolni, hiszen oda már úgysem kerülhettek be, függetlenül attól, hogy hányadik helyen jelöltétek meg.

Sorrendmódosítás vagy törlés?

Ugyanígy nincs értelme a sorrendmódosításnak, ha meggondoltátok magatokat, és már nem szeretnétek valamelyik megjelölt szakra bejutni. Ilyenkor jobb, ha törlitek a listából az adott képzést.

Meggondoltam magam, nem szeretnék továbbtanulni

Ha mégsem szeretnétek egyetemen, főiskolán továbbtanulni, töröltethetitek az egész jelentkezést is. Ha biztosak vagytok a döntésetekben, ezt mindenképpen tegyétek meg - lehet, hogy másnak pont a ti helyetekre lenne szüksége az adott szakon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.