Ezért fontos, változtattok-e a felvételi szakok sorrendjén

Július 9-ig még módosíthattok a kiválasztott egyetemi-főiskola képzések sorrendjén. Miért számít, melyik szak kerül előre? Mikor érdemes sorrendet változtatni, és mikor nem?

  • Eduline
Shutterstock

Melyik szak legyen az első helyen?

Azt a szakot kell az első helyre sorolni, amelyre a legszívesebben járnátok - akkor is ez a képzés szerepeljen a lista elején, ha úgy gondoljátok, hogy a pontszámotok alapján oda kisebb eséllyel kerültök majd be.

Miért számít ez?

Függetlenül attól, hogy hány képzést jelöltetek meg, csak egy szakra kerülhettek be. A rendszer az első olyan képzésre sorol be titeket, amelynél elértétek a ponthatárt – így a jelentkezési lapon megadott sorrend a döntő. Vagyis hiába vennének fel a pontszámotok alapján mindegyik megjelölt szakra, csak az első helyen megjelöltre iratkozhattok be.

Ugyanez vonatkozik az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésekre is. Érdemes előbbieket a sorrend elejére venni, a költségtérítéseseket pedig a végére hagyni.

És ha nem sikerült az alkalmassági vizsga?

Sorrendet módosítani csak akkor érdemes, ha valamiért megváltozott a preferencia-sorrendetek. Ha valamelyik szakon nem sikerült az alkalmassági vizsgátok, az adott jelentkezési helyet nem érdemes utolsó helyre rangsorolni, hiszen oda már úgysem kerülhettek be, függetlenül attól, hogy hányadik helyen jelöltétek meg.

Sorrendmódosítás vagy törlés?

Ugyanígy nincs értelme a sorrendmódosításnak, ha meggondoltátok magatokat, és már nem szeretnétek valamelyik megjelölt szakra bejutni. Ilyenkor jobb, ha törlitek a listából az adott képzést.

Meggondoltam magam, nem szeretnék továbbtanulni

Ha mégsem szeretnétek egyetemen, főiskolán továbbtanulni, töröltethetitek az egész jelentkezést is. Ha biztosak vagytok a döntésetekben, ezt mindenképpen tegyétek meg - lehet, hogy másnak pont a ti helyetekre lenne szüksége az adott szakon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Rossz idő esetén a tanteremben, összetolt padok tetején” – így oldják meg az iskolák a mindennapos testnevelést

Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.

Meg kellene indokolnia az oktatási tárcának, ha nemet mond – három szervezet dolgozta ki a részvételiség ideális modelljét

Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.

Azt hitték, csak viccelnek, de büntetésből Franciaországban hagytak nyolc diákot egy iskolai kiránduláson, a szülők feljelentést tettek

A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu