Ma húzzák a 2015-ös felvételi ponthatárait - este nyolckor kiderül, változtatnak-e a 41 népszerű szak ponthatárain, többen jutnak-e be egyetemre vagy főiskolára, mint tavaly, és hogy melyik szakhoz kell a legtöbb pont.
Hányan kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra?
A nagy kérdés. Az idén valamivel kevesebben jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint tavaly – 2014-ben 106 175-en –, idén 105 616-an, ez azonban nem jelenti azt, hogy többen is fognak bekerülni az intézményekbe.
Változhatnak a ponthatárok a 41 népszerű szakon?
Változhatnak. Ha az eredetileg meghatározott központi ponthatárok miatt túl kevesen jutnának be állami ösztöndíjas képzésre, lejjebb vihetik a ponthatárokat. Ez történt 2013-ban is: akkor például a kommunikáció- és médiatudomány alapszakon 470 helyett 455 volt a ponthatár. Tavaly pedig arra volt példa, hogy emelhetik is a központi ponthatárt. A Corvinus Egyetem három alapszakán is módosítottak a pontokon, a kereskedelem és marketing alapszakra 449 pont helyett 452, a nemzetközi gazdálkodás szakra pedig 460 pont helyett pedig 463 kellett. A turizmus-vendéglátás szakon még ennél is rosszabbul jártak a jelentkezők: 428 helyett 446 pontnál húzták meg a bekerülési limitet az állami ösztöndíjas képzésen.
Ismét egy fizetős szakon húzzák a legmagasabb ponthatárt?
A ponthatár a jelentkezők számától, pontszámától, illetve az intézmény által meghatározott kapacitástól függ. Ha az önköltséges képzést kitűnő tanulmányi eredményű - ennek megfelelően magas pontszámú - diákok jelölték meg, könnyen előfordulhat, hogy az állami ösztöndíjas képzésénél is magasabb lesz a ponthatár.
2014-ben az ELTE osztatlan tanári (matematikatanár; spanyol nyelv és kultúra tanára) szakára kellett a legtöbb pont, 478.
| Ponthatárhúzás az eduline-nal |
Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról. Megmutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok, a listát itt találjátok. Arról, hogy mire számíthatnak a tíz legnépszerűbb mesterképzésre jelentkezők, itt olvashattok, azt pedig, hogy hol volt huszonötszörös a túljelentkezés, itt találjátok. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, mi lesz majd, ha felvettek, itt olvashattok fontos infókat. |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én délelőtt közzétette a pótfelvételi eredményeit is.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
