Ma húzzák a ponthatárokat: ezek a 2015-ös felvételi legnagyobb kérdései

Ma húzzák a 2015-ös felvételi ponthatárait - este nyolckor kiderül, változtatnak-e a 41 népszerű szak ponthatárain, többen jutnak-e be egyetemre vagy főiskolára, mint tavaly, és hogy melyik szakhoz kell a legtöbb pont.

  • Eduline
Shutterstock

Hányan kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra?

A nagy kérdés. Az idén valamivel kevesebben jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint tavaly – 2014-ben 106 175-en –, idén 105 616-an, ez azonban nem jelenti azt, hogy többen is fognak bekerülni az intézményekbe.

Változhatnak a ponthatárok a 41 népszerű szakon?

Változhatnak. Ha az eredetileg meghatározott központi ponthatárok miatt túl kevesen jutnának be állami ösztöndíjas képzésre, lejjebb vihetik a ponthatárokat. Ez történt 2013-ban is: akkor például a kommunikáció- és médiatudomány alapszakon 470 helyett 455 volt a ponthatár. Tavaly pedig arra volt példa, hogy emelhetik is a központi ponthatárt. A Corvinus Egyetem három alapszakán is módosítottak a pontokon, a kereskedelem és marketing alapszakra 449 pont helyett 452, a nemzetközi gazdálkodás szakra pedig 460 pont helyett pedig 463 kellett. A turizmus-vendéglátás szakon még ennél is rosszabbul jártak a jelentkezők: 428 helyett 446 pontnál húzták meg a bekerülési limitet az állami ösztöndíjas képzésen.

Ismét egy fizetős szakon húzzák a legmagasabb ponthatárt?

A ponthatár a jelentkezők számától, pontszámától, illetve az intézmény által meghatározott kapacitástól függ. Ha az önköltséges képzést kitűnő tanulmányi eredményű - ennek megfelelően magas pontszámú - diákok jelölték meg, könnyen előfordulhat, hogy az állami ösztöndíjas képzésénél is magasabb lesz a ponthatár.

2014-ben az ELTE osztatlan tanári (matematikatanár; spanyol nyelv és kultúra tanára) szakára kellett a legtöbb pont, 478.

Ponthatárhúzás az eduline-nal

Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról. Megmutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok, a listát itt találjátok. Arról, hogy mire számíthatnak a tíz legnépszerűbb mesterképzésre jelentkezők, itt olvashattok, azt pedig, hogy hol volt huszonötszörös a túljelentkezés, itt találjátok.  Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, mi lesz majd, ha felvettek, itt olvashattok fontos infókat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hana György: „Méltóságot, tekintélyt kell adni az oktatásról szóló közbeszédnek”

Az új kormány az elődökétől merőben eltérő kommunikációs stratégiával kezdte meg működését. Az egyes minisztériumok szintjére kiterjesztett hiperaktivitás érezhetően felszabadulást, optimizmust ébresztett és éltet. Különösen az olyan, korábban porig alázott ágazatban, mint az oktatás. Ám pontosan ez a lendület az, ami egy újabb megkerülhetetlen kihívást is előtérbe rántott: az érdemi társadalmi egyeztetés ígéretének beváltását, vagy más szóval „kényszerét”. Ennek, az amúgy pozitív stressznek a kezeléséhez igyekszem az alábbiakban szempontokat adni. Hana György humánökológus, közoktatási vezető véleménycikke.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Havi 150 ezer forintot is kaphatsz, ha egy évig a következő felvételire készülsz

Ha idén nem sikerült bejutnod arra az egyetemre vagy szakra, amit kinéztél magadnak, vagy anyagi, családi okok miatt eddig nem tudtál továbbtanulni, még nincs minden veszve. A Budapesti Corvinus Egyetem Illyés Gyula Programja egy teljes tanéven át segít felkészülni a következő felvételire – ráadásul havi nettó 150 ezer forintos támogatást, ingyenes kollégiumot és mentorálást is kapsz. Mutatjuk a részleteket.

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.