Itt a feketeleves: ennyit kell fizetni 2015-ben a huszonöt népszerű képzésért

Mennyit kell fizetni azon a 25 szakon, amelyen az idén először határoztak meg központi ponthatárt? Milyen kiadásra számíthatnak azok a felvételizők, akik nem szereznek állami ösztöndíjas helyet, és vállalják az önköltséges formát?

  • Eduline
Shutterstock

2015-ben az eddigi tizenhat mellett további huszonöt szakon határoztak meg központi ponthatárt: aki ezt nem éri el, nem kerülhet be állami ösztöndíjas képzésre. A legtöbb szakon a bekerülési limit alig haladja meg a - 280 pontos, alapszakos - minimumponthatárt, van azonban olyan képzés is, amelyen 400 vagy még magasabb ponthatárt húztak.

Ezek a ponthatárok ugyanakkor csak előzetes, minimális követelmények: ha a jelentkezők felvételi pontszáma magasabb lesz, a bekerülési limitet is magasabban húzzák majd meg. A tizenhat szak, köztük a gazdasági alapszakok és az osztatlan jogászképzés ponthatárát és önköltségét itt nézhetitek meg, a 2015-ös felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt találjátok.

Legalább 150 ezer forintot kell fizetniük azoknak, akik nem kerülnek be állami helyre, és vállalják az önköltséges formát. Íme, a ponthatárok és a szakok önköltsége nappali tagozaton:

Képzés

2015-ös központi ponthatár (állami ösztöndíjas képzés)

2015-ös önköltség (a legolcsóbb és a legdrágább képzés)

állatorvosi

400

1 150 000 Ft/félév

általános orvosi

380

950 000-1 020 000 Ft/félév

anglisztika

310

170 000-234 000 Ft/félév

építészmérnöki (osztatlan képzés)

330

325 000-385 000 Ft/félév

erdőmérnöki

300

250 000 Ft/félév

fogorvosi

390

950 000-1 350 000 Ft/félév

gyógypedagógia

350

250 000-300 000 Ft/félév

gyógyszerész

400

750 000-800 000 Ft/félév

humánkineziológia

370

225 000 Ft/félév

lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki

300

220 000 Ft/félév

magyar

310

170 000-200 000 Ft/félév

ókori nyelvek és kultúrák/asszirológia

310

190 000 Ft/félév

ókori nyelvek és kultúrák/egyiptológia

310

190 000 Ft/félév

ókori nyelvek és kultúrák/klasszika filológia

310

180 000-200 000 Ft/félév

politológia

300

180 000-220 000 Ft/félév

pszichológia

420

244 000-300 000 Ft/félév

rekreációszervezés és egészségfejlesztés

310

195 000-230 000 Ft/félév

sportszervező

310

195 000-230 000 Ft/félév

szabad bölcsészet

310

170 000-200 000 Ft/félév

szociológia

300

180 000-300 000 Ft/félév

tájrendező és kertépítő mérnöki

350

250 000 Ft/félév

osztatlan tanári

305

a választott tárgyaktól függően körülbelül 300-400 ezer Ft/félév

társadalmi tanulmányok

300

150 000-210 000 Ft/félév

történelem

310

170 000-200 000 Ft/félév

történelem/régészet

300

200 000 Ft/félév

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.