Három nap múlva eldől, ki kerül be egyetemre vagy főiskolára a 2014-es felvételin. Összegyűjtöttük az összes infót.
A legfontosabb dátumok
A ponthatárokat július 24-én, este nyolc órakor húzzák: aki most egy helyre sem kerül be, újra próbálkozhat a pótfelvételin. Erről és a többi, gólyákat érintő esemény időpontjáról itt olvashattok.
Hogyan hozzák a ponthatárokat?
Az, hogy ki kerülhet be a képzésekre, az adott szak kapacitásától, valamint a jelentkezők számától és teljesítményétől függ. A tizenhat, központi ponthatárral rendelkező szak kivételével elvileg mindenki, aki befér a kapacitásba, és eléri a minimumponthatárt, állami ösztöndíjasként tanulhat. Az intézmények ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy a "minőség védelme érdekében" magasabb ponthatárt húznak. Erről itt olvashattok.
A legnépszerűbb intézmények kapacitásáról itt, azokról a karokról pedig, amelyeken a legnagyobb a túljelentkezés, itt olvashattok.
Pontszámítási szabályok
Azok, akik alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, az idén is maximum 500 pontot gyűjthetnek a felvételin. A pontszámításkor a középiskolai és érettségi eredményekért, illetve a különböző jogcímeken - például emelt szintű érettségiért vagy nyelvvizsgáért - kapott pontokkal számolnak.
| Ponthatárhúzás az eduline-nal |
| Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon! |
Alap- és osztatlan képzésre 260, felsőoktatási szakképzésre 220 pont alatti eredménnyel nem lehet bekerülni, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. Ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott többletpontok nélkül kell elérni. A pontszámításról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
A saját pontszámotokat az e-felvételi rendszerében nézhetitek meg: erről itt olvashattok.
A tizenhat szak ponthatárai
Tizenhat népszerű alap- és osztatlan szakon, köztük a gazdasági, néhány bölcsészeti és társadalomtudományi képzésen az idén is magas, központi ponthatárt húztak: csak az tanulhat állami ösztöndíjasként, aki ezt eléri. Az idei ponthatárokat, illetve azt, hogy tavaly hányan kerültek be, itt nézhetitek meg.
Az államtitkárság nem tervezi, hogy lejjebb viszi a ponthatárokat, de ha túl kevés hallgató kerülne be a jelenlegi ponthatárok mellett, erre is sor kerülhet - ahogy tavaly. Erről itt olvashattok.
Tavalyi ponthatárok
Az idén 15 százalékkal többen jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, mint tavaly. Az alapszakok közül a gazdasági, a mesterszakok közül a pedagógiai képzések a legnépszerűbbek. A legtöbben gazdálkodási és menedzsment szakra adták be a jelentkezésüket, ezt a gépészmérnöki, a jogász-, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus képzés követi.
A legnépszerűbb informatikai képzések tavalyi ponthatárait itt, az orvosi és egészségügyi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt találjátok, a tanári szakokról pedig itt olvashattok. Az ELTE, a Corvinus, a BME és a Semmelweis Egyetem népszerű szakjainak tavalyi ponthatárait itt nézhetitek meg
Arról, hogy mire számíthatnak a tíz legnépszerűbb mesterképzésre jelentkezők, itt olvashattok, a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésekről pedig itt találjátok cikkünket. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat? Itt nézhetitek meg.
Hallgatói nyilatkozat
Azoknak, akik állami ösztöndíjas helyre kerülnek be, a beiratkozáskor alá kell írniuk a hallgatói nyilatkozatot - korábbi nevén hallgatói szerződést -, amellyel többek között azt vállalják, hogy maximum a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát, és a végzés utáni húsz évben a képzési időnek megfelelő időtartamig Magyarországon dolgoznak. A részleteket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
