Hat dolog, amit minden felvételizőnek tudnia kell

Három nap múlva eldől, ki kerül be egyetemre vagy főiskolára a 2014-es felvételin. Összegyűjtöttük az összes infót.

  • Eduline

A legfontosabb dátumok

A ponthatárokat július 24-én, este nyolc órakor húzzák: aki most egy helyre sem kerül be, újra próbálkozhat a pótfelvételin. Erről és a többi, gólyákat érintő esemény időpontjáról itt olvashattok.

Hogyan hozzák a ponthatárokat?

Az, hogy ki kerülhet be a képzésekre, az adott szak kapacitásától, valamint a jelentkezők számától és teljesítményétől függ. A tizenhat, központi ponthatárral rendelkező szak kivételével elvileg mindenki, aki befér a kapacitásba, és eléri a minimumponthatárt, állami ösztöndíjasként tanulhat. Az intézmények ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy a "minőség védelme érdekében" magasabb ponthatárt húznak. Erről itt olvashattok.

Shutterstock

A legnépszerűbb intézmények kapacitásáról itt, azokról a karokról pedig, amelyeken a legnagyobb a túljelentkezés, itt olvashattok.

Pontszámítási szabályok

Azok, akik alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, az idén is maximum 500 pontot gyűjthetnek a felvételin. A pontszámításkor a középiskolai és érettségi eredményekért, illetve a különböző jogcímeken - például emelt szintű érettségiért vagy nyelvvizsgáért - kapott pontokkal számolnak.

Ponthatárhúzás az eduline-nal
Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon!

Alap- és osztatlan képzésre 260, felsőoktatási szakképzésre 220 pont alatti eredménnyel nem lehet bekerülni, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. Ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott többletpontok nélkül kell elérni. A pontszámításról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.

A saját pontszámotokat az e-felvételi rendszerében nézhetitek meg: erről itt olvashattok.

A tizenhat szak ponthatárai

Tizenhat népszerű alap- és osztatlan szakon, köztük a gazdasági, néhány bölcsészeti és társadalomtudományi képzésen az idén is magas, központi ponthatárt húztak: csak az tanulhat állami ösztöndíjasként, aki ezt eléri. Az idei ponthatárokat, illetve azt, hogy tavaly hányan kerültek be, itt nézhetitek meg.

Az államtitkárság nem tervezi, hogy lejjebb viszi a ponthatárokat, de ha túl kevés hallgató kerülne be a jelenlegi ponthatárok mellett, erre is sor kerülhet - ahogy tavaly. Erről itt olvashattok.

Tavalyi ponthatárok

Az idén 15 százalékkal többen jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, mint tavaly. Az alapszakok közül a gazdasági, a mesterszakok közül a pedagógiai képzések a legnépszerűbbek. A legtöbben gazdálkodási és menedzsment szakra adták be a jelentkezésüket, ezt a gépészmérnöki, a jogász-, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus képzés követi.

A legnépszerűbb informatikai képzések tavalyi ponthatárait itt, az orvosi és egészségügyi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt találjátok, a tanári szakokról pedig itt olvashattok. Az ELTE, a Corvinus, a BME és a Semmelweis Egyetem népszerű szakjainak tavalyi ponthatárait itt nézhetitek meg

Arról, hogy mire számíthatnak a tíz legnépszerűbb mesterképzésre jelentkezők, itt olvashattok, a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésekről pedig itt találjátok cikkünket. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat? Itt nézhetitek meg.

Hallgatói nyilatkozat

Azoknak, akik állami ösztöndíjas helyre kerülnek be, a beiratkozáskor alá kell írniuk a hallgatói nyilatkozatot - korábbi nevén hallgatói szerződést -, amellyel többek között azt vállalják, hogy maximum a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát, és a végzés utáni húsz évben a képzési időnek megfelelő időtartamig Magyarországon dolgoznak. A részleteket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.