Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A legfontosabb dátumok
A ponthatárokat július 24-én, este nyolc órakor húzzák: aki most egy helyre sem kerül be, újra próbálkozhat a pótfelvételin. Erről és a többi, gólyákat érintő esemény időpontjáról itt olvashattok.
Hogyan hozzák a ponthatárokat?
Az, hogy ki kerülhet be a képzésekre, az adott szak kapacitásától, valamint a jelentkezők számától és teljesítményétől függ. A tizenhat, központi ponthatárral rendelkező szak kivételével elvileg mindenki, aki befér a kapacitásba, és eléri a minimumponthatárt, állami ösztöndíjasként tanulhat. Az intézmények ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy a "minőség védelme érdekében" magasabb ponthatárt húznak. Erről itt olvashattok.
Shutterstock
A legnépszerűbb intézmények kapacitásáról itt, azokról a karokról pedig, amelyeken a legnagyobb a túljelentkezés, itt olvashattok.
Pontszámítási szabályok
Azok, akik alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, az idén is maximum 500 pontot gyűjthetnek a felvételin. A pontszámításkor a középiskolai és érettségi eredményekért, illetve a különböző jogcímeken - például emelt szintű érettségiért vagy nyelvvizsgáért - kapott pontokkal számolnak.
| Ponthatárhúzás az eduline-nal |
| Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon! |
Alap- és osztatlan képzésre 260, felsőoktatási szakképzésre 220 pont alatti eredménnyel nem lehet bekerülni, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. Ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott többletpontok nélkül kell elérni. A pontszámításról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
A saját pontszámotokat az e-felvételi rendszerében nézhetitek meg: erről itt olvashattok.
A tizenhat szak ponthatárai
Tizenhat népszerű alap- és osztatlan szakon, köztük a gazdasági, néhány bölcsészeti és társadalomtudományi képzésen az idén is magas, központi ponthatárt húztak: csak az tanulhat állami ösztöndíjasként, aki ezt eléri. Az idei ponthatárokat, illetve azt, hogy tavaly hányan kerültek be, itt nézhetitek meg.
Az államtitkárság nem tervezi, hogy lejjebb viszi a ponthatárokat, de ha túl kevés hallgató kerülne be a jelenlegi ponthatárok mellett, erre is sor kerülhet - ahogy tavaly. Erről itt olvashattok.
Tavalyi ponthatárok
Az idén 15 százalékkal többen jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, mint tavaly. Az alapszakok közül a gazdasági, a mesterszakok közül a pedagógiai képzések a legnépszerűbbek. A legtöbben gazdálkodási és menedzsment szakra adták be a jelentkezésüket, ezt a gépészmérnöki, a jogász-, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus képzés követi.
A legnépszerűbb informatikai képzések tavalyi ponthatárait itt, az orvosi és egészségügyi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt találjátok, a tanári szakokról pedig itt olvashattok. Az ELTE, a Corvinus, a BME és a Semmelweis Egyetem népszerű szakjainak tavalyi ponthatárait itt nézhetitek meg
Arról, hogy mire számíthatnak a tíz legnépszerűbb mesterképzésre jelentkezők, itt olvashattok, a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésekről pedig itt találjátok cikkünket. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat? Itt nézhetitek meg.
Hallgatói nyilatkozat
Azoknak, akik állami ösztöndíjas helyre kerülnek be, a beiratkozáskor alá kell írniuk a hallgatói nyilatkozatot - korábbi nevén hallgatói szerződést -, amellyel többek között azt vállalják, hogy maximum a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát, és a végzés utáni húsz évben a képzési időnek megfelelő időtartamig Magyarországon dolgoznak. A részleteket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
