Három nap múlva eldől, ki kerül be egyetemre vagy főiskolára a 2014-es felvételin. Összegyűjtöttük az összes infót.
A legfontosabb dátumok
A ponthatárokat július 24-én, este nyolc órakor húzzák: aki most egy helyre sem kerül be, újra próbálkozhat a pótfelvételin. Erről és a többi, gólyákat érintő esemény időpontjáról itt olvashattok.
Hogyan hozzák a ponthatárokat?
Az, hogy ki kerülhet be a képzésekre, az adott szak kapacitásától, valamint a jelentkezők számától és teljesítményétől függ. A tizenhat, központi ponthatárral rendelkező szak kivételével elvileg mindenki, aki befér a kapacitásba, és eléri a minimumponthatárt, állami ösztöndíjasként tanulhat. Az intézmények ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy a "minőség védelme érdekében" magasabb ponthatárt húznak. Erről itt olvashattok.
A legnépszerűbb intézmények kapacitásáról itt, azokról a karokról pedig, amelyeken a legnagyobb a túljelentkezés, itt olvashattok.
Pontszámítási szabályok
Azok, akik alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, az idén is maximum 500 pontot gyűjthetnek a felvételin. A pontszámításkor a középiskolai és érettségi eredményekért, illetve a különböző jogcímeken - például emelt szintű érettségiért vagy nyelvvizsgáért - kapott pontokkal számolnak.
| Ponthatárhúzás az eduline-nal |
| Az eduline-on egész nap követhetitek az eseményeket, beszámolunk a ponthatárokról, tudósítunk a budapesti Pont Ott Partiról, de azt is megnézzük, hogyan várják a felvételi döntést Pécsett, Debrecenben és Szolnokon! |
Alap- és osztatlan képzésre 260, felsőoktatási szakképzésre 220 pont alatti eredménnyel nem lehet bekerülni, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. Ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott többletpontok nélkül kell elérni. A pontszámításról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok, kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
A saját pontszámotokat az e-felvételi rendszerében nézhetitek meg: erről itt olvashattok.
A tizenhat szak ponthatárai
Tizenhat népszerű alap- és osztatlan szakon, köztük a gazdasági, néhány bölcsészeti és társadalomtudományi képzésen az idén is magas, központi ponthatárt húztak: csak az tanulhat állami ösztöndíjasként, aki ezt eléri. Az idei ponthatárokat, illetve azt, hogy tavaly hányan kerültek be, itt nézhetitek meg.
Az államtitkárság nem tervezi, hogy lejjebb viszi a ponthatárokat, de ha túl kevés hallgató kerülne be a jelenlegi ponthatárok mellett, erre is sor kerülhet - ahogy tavaly. Erről itt olvashattok.
Tavalyi ponthatárok
Az idén 15 százalékkal többen jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, mint tavaly. Az alapszakok közül a gazdasági, a mesterszakok közül a pedagógiai képzések a legnépszerűbbek. A legtöbben gazdálkodási és menedzsment szakra adták be a jelentkezésüket, ezt a gépészmérnöki, a jogász-, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus képzés követi.
A legnépszerűbb informatikai képzések tavalyi ponthatárait itt, az orvosi és egészségügyi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt találjátok, a tanári szakokról pedig itt olvashattok. Az ELTE, a Corvinus, a BME és a Semmelweis Egyetem népszerű szakjainak tavalyi ponthatárait itt nézhetitek meg
Arról, hogy mire számíthatnak a tíz legnépszerűbb mesterképzésre jelentkezők, itt olvashattok, a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésekről pedig itt találjátok cikkünket. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat? Itt nézhetitek meg.
Hallgatói nyilatkozat
Azoknak, akik állami ösztöndíjas helyre kerülnek be, a beiratkozáskor alá kell írniuk a hallgatói nyilatkozatot - korábbi nevén hallgatói szerződést -, amellyel többek között azt vállalják, hogy maximum a képzési idő másfélszerese alatt megszerzik a diplomát, és a végzés utáni húsz évben a képzési időnek megfelelő időtartamig Magyarországon dolgoznak. A részleteket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
