Pontszámítási szabályok 2014-ben: felsőoktatási szakképzés

November 15-ig lehet jelentkezni az idei keresztféléves felvételire - korábban összefoglaltuk, hogyan kalkulálhattok a pontokkal, ha alap-, osztatlan vagy mesterszakra jelentkeztek, ma pedig a felsőoktatási szakképzések pontszámítási szabályait ismerhetitek meg.

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzéseken is az alap- és osztatlan szakos 400+100 pontos rendszer érvényes, viszont nemcsak az érettségi, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül automatikusan a legmagasabbal számolnak.

Ha a kiválasztott egyetem vagy főiskola megadott kötelező érettségi tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni - ha nem, akkor a bizonyítványban szereplő két legjobb eredményből áll össze a pontszám.

Az így megállapított pontokhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a többletpontokat (kivéve az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontokat).

Fontos változás, hogy 2014-ben - így már az idei keresztféléves felvételin is - 220 a minimumponthatár a felsőoktatási szakképzéseken, ha ennél (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható pontok nélkül) kevesebbet szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyre nem kerülhettek be. Az alap- és osztatlan szakos pontszámítási szabályokról itt, a mesterszakos szabályokról pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.