Pontszámítási szabályok 2014-ben: felsőoktatási szakképzés

November 15-ig lehet jelentkezni az idei keresztféléves felvételire - korábban összefoglaltuk, hogyan kalkulálhattok a pontokkal, ha alap-, osztatlan vagy mesterszakra jelentkeztek, ma pedig a felsőoktatási szakképzések pontszámítási szabályait ismerhetitek meg.

  • Eduline

felsőoktatási szakképzéseken is az alap- és osztatlan szakos 400+100 pontos rendszer érvényes, viszont nemcsak az érettségi, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül automatikusan a legmagasabbal számolnak.

Ha a kiválasztott egyetem vagy főiskola megadott kötelező érettségi tárgyakat, az érettségi pontokat azokból kell számolni - ha nem, akkor a bizonyítványban szereplő két legjobb eredményből áll össze a pontszám.

Az így megállapított pontokhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a többletpontokat (kivéve az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezésért, illetve az Országos Művészeti Tanulmányi versenyek alapján járó többletpontokat).

Fontos változás, hogy 2014-ben - így már az idei keresztféléves felvételin is - 220 a minimumponthatár a felsőoktatási szakképzéseken, ha ennél (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható pontok nélkül) kevesebbet szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges helyre nem kerülhettek be. Az alap- és osztatlan szakos pontszámítási szabályokról itt, a mesterszakos szabályokról pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.