Hány ponttal kerülhettek be a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzések állami ösztöndíjas képzéseire? Melyik főiskolán a legmagasabbak a pontok? Mutatjuk az öt legnépszerűbb szak tavalyi ponthatárait.
A felsőoktatási szakképzések között továbbra is legnépszerűbb a turizmus-vendéglátás, amelyre az idén 2235-en adták be a jelentkezésüket. Ezt követi a kereskedelem és marketing 1979 jelentkezővel, a gazdálkodási és menedzsment 1823-mal, a pénzügy és számvitel 1455-tel, valamint a kommunikáció és médiatudomány 1150-nel. Utóbbi a tavalyi évhez képest népszerűbbnek mutatkozik, kiszorította a top ötből a nemzetközi gazdálkodást, amelyre az idén már csak 1034-en felvételiznek.
Bár a felvételin az idei jelentkezők teljesítménye dönt, érdemes megnézni a tavalyi ponthatárokat, ezek alapján nagyjából megsaccolhatjátok, mekkora esélyetek van bekerülni az idén. A legnépszerűbb felsőoktatási szakképzések tavalyelőtti ponthatárairól pedig itt és itt írtunk. Az idei felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Milyenek voltak a ponthatárok tavaly?
Felsőoktatási szakképzésen tavaly még 220 volt a minimumponthatár, ezzel már a legnépszerűbb szakokra is be lehetett kerülni, persze csak pár egyetemre, főiskolára. A Nyíregyházi Főiskolán és a Nyugat-magyarországi Egyetemen (NYME) például csak 220 pont kellett a turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzéshez, utóbbin a vendéglátás szakirányhoz, a Kaposvári Egyetemen a kereskedelem és marketinghez, illetve a pénzügy és számvitelhez, az Eszterházy Főiskolán, a Budapesti Gazdasági Főiskolán (BGF) és a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig a kommunikáció és médiához.
Az idén már 240 pont a limit, amelyhez csak az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat adhatjátok hozzá. Ez azt jelenti, hogy a tavalyinál biztosan magasabb lesz a ponthatár többek közt a Nyugat-magyarországi Egyetem kereskedelem és marketing szakképzésén (tavaly elegendő volt 236 pont), a Debreceni Egyetem vállalkozási pénzügy és számvitel szakirányán, illetve a kommunikáció és média szakképzésük kommunikátor szakképzésén.
Ennél magasabb ponthatár kellett tavaly többek közt a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Debreceni Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem turizmus-vendéglátás szakképzéséhez: az NYME-re 276 ponttal, Debrecenbe 293 ponttal, a BGF-re pedig 328 ponttal lehetett bekerülni.
Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzésen, kereskedelmi logisztika szakirányon 277 volt a Debreceni Egyetem ponthatára, és 278 a BGF-é. Utóbbin indult kereskedelmi szakirány, ahová 304 pont kellett, illetve marketing kommunikáció szakirány is, ahová a legtöbbet, 334 pontot kértek.
Gazdálkodási és menedzsmentre a minimumponthatár felett lehetett csak bekerülni többek között a Nyíregyházi Főiskolára (265 ponttal), a Nyugat-magyarországi Egyetemre (kis- és középvállalkozási szakirányra 250, projektmenedzsment szakirányra 240 ponttal), és a BGF budapesti campusára (kis- és középvállalkozásira 290, projektmenedzsmentre 300 ponttal). A BGF-en, a zalaegerszegi karon viszont már 224 pont is elég volt a projektmenedzsment szakirányhoz.
Pénzügy és számvitelen még magasabbak voltak a ponthatárok - különösen a BGF-en - bár ahogy írtuk, a Kaposvári Egyetemre így is be lehetett kerülni 220 ponttal. A BGF vállalkozási szakirányára Zalaegerszegen 318, Budapesten 356 volt a ponthatár, a pénzintézetin 335, az államháztartási szakirányon pedig csak 240. A Debreceni Egyetemre már 239 pont is elég volt.
Kommunikáció és média szakképzésre tavaly viszonylag egyszerű volt bekerülni. Kommunikátor szakirányra több helyen is elegendő volt a 220-as minimumponthatár, a Debreceni Egyetemen is csak 224 kellett. Moderátor szakra valamivel nagyobb volt a verseny, Debrecenben 242, a Károlin pedig 250 pontot kértek. Az idén már csak a minimumponthatár miatt emelni fognak a ponthatárokon, de talán a több jelentkezőt is megérzi majd a szak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
