Így szerezhettek 50 pluszpontot a felvételin emelt szintű érettségi nélkül

Hogyan kaphatjátok meg az emelt szintű érettségiért járó 50-50 többletpontot az egyetemi-főiskolai felvételin, ha még a régi, 2005 előtti rendszerben érettségiztetek? Megmutatjuk.

  • Eduline

 

Túry Gergely
Számos alap- és osztatlan szakra - itt találjátok a teljes 2017-es listát - csak azok a jelentkezők juthatnak be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek.

Azok azonban, akik 2005 előtt, a régi rendszerben érettségiztek, annak idején nem tehettek emelt szintű érettségit egy tárgyból sem - nekik eddig mindenképpen újra kellett érettségizniük egy vagy két tárgyból.

Újdonság a felvételin, hogy azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, valamely külföldi EGT-tagállamban érettségiztek, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal vagy ún. európai érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az adott tárgyból van érettségi eredményük, emelt szintű érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthetik a felvételi követelményeket.

A vizsgáért - amelyről itt találtok meg minden részletet - akár az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is megkaphatjátok. Ha rendelkeztek a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt tett érettségi vizsgával, és az előírt feltételeknek megfelelően felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesztek, a „megfelelt" eredménnyel megszerzitek az 50 pluszpontot is.

Ugyanez vonatkozik azokra is, aki külföldi érettségi vizsgaeredményük alapján tesznek sikeres felvételi szakmai vizsgát.

 

Hivatalos: így változik az érettségi 2017-től, itt vannak a részletek
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.