Így kerülhettek be az egyetemre emelt szintű érettségi nélkül - íme, a részletek

Nem csak a felsőoktatási felvételire, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgára is február 15-ig lehet jelentkezni - ez megoldást jelenthet azoknak, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, így egy tárgyból sem tettek emelt szintű vizsgát, most azonban olyan szakra felvételiznének, amelyen ez kötelező.

  • Eduline
Túry Gergely

Számos alap- és osztatlan szakra csak azok a jelentkezők juthatnak be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek, sőt néhány képzésen két emelt szintű érettségit is megkövetelnek a felsőoktatási intézmények a felvételizőktől. Azok azonban, akik 2005 előtt, az egyszintű érettségi rendszerben vizsgáztak, annak idején nem tehettek emelt szintű érettségit egy tárgyból sem - nekik eddig mindenképpen újra kellett érettségizniük egy vagy két tárgyból.

A 2017-es felvételin azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, valamely külföldi EGT-tagállamban érettségiztek, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal vagy európai érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az adott tárgyból van érettségi eredményük, emelt szintű érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthetik a felvételi követelményeket.

2017-ben felvételizők, figyelem! Újabb változás jön, itt vannak a részletek

Jó hír, hogy ha 45 százaléknál jobb eredményt érnek el, az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is megkapják.

Meddig kell jelentkezni, mikor lesz a vizsga?

A Felvi tájékoztatása szerint a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgákat várhatóan 2017. június 26. és július 6. között tartják majd a felsőoktatási intézmények, a vizsgabehívót az egyetemek, főiskolák küldik el a jelentkezőknek.

Jelentkezni február 15-ig lehet, az e-felvételi rendszerében a kiválasztott szakok és az ott meghatározott érettségi követelmények alapján listából választhatjátok ki, hogy milyen tárgyakból szeretnétek felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tenni.

Így szerezhettek 50 pluszpontot a felvételin emelt szintű érettségi nélkül
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.