Érettségi vizsga: hétfő az utolsó határidő

Február 16-ig jelentkezhettek a 2015-ös májusi-júniusi érettségire, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Február 16-ig jelentkezhettek a 2014/2015-ös tanév május-júniusi érettségi vizsgáira, az alábbi linkre kattintva elérhetitek az érettségi vizsgák jelentkezési lapját. Fontos: azoknak, akik még középiskolások, és az intézményük szervez érettségi vizsgát, az iskolában kell jelentkezniük. Az erről szóló cikkünket itt olvashatjátok.

Többféle érettségi vizsga van a rendestől kezdve az előrehozott vizsgán át a szintemelőig, ezekről ebben a cikkben olvashattok.

Azt érdemes tudni, hogy a rendes, az előrehozott, a tanulói jogviszonyotok fennállása alatt tett szintemelő, illetve az első javító és pótló érettségi vizsga ingyenes. Amennyiben már van érettségi bizonyítványotok, vagy megszűnt a tanulói jogviszonyotok, esetleg második vagy további javító vagy pótló vizsgát tennétek, vizsgadíjat kell fizetnetek. A középszintű érettségi díja vizsgatárgyanként 16 ezer forint, az emelt szintűé pedig 26 ezer forint.

Azok, akiknek már van érettségi bizonyítványuk, és már megszűnt a tanulói jogviszonyuk, esetleg még nincs érettségi bizonyítványuk, de nem állnak tanulói jogviszonyban egy iskolával sem, vagy szakképző évfolyamon tanulnak olyan középiskolában, amely nem szervez érettségi vizsgát, illetve külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán tanulnak, az Oktatási Hivatal honlapján érhetik el a jelentkezési lapot és a kitöltési útmutatót.

A kitöltött és kinyomtatott űrlapot a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalokhoz kell benyújtanotok, de az érettségire jelentkezhettek egy általatok kiválasztott középiskolában is. A jelentkezési határidő minden esetben február 16., hétfő.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.