Ezeket a dokumentumokat mindenképpen be kell szerezni, ha idén felvételiztek

Milyen dokumentumokat kell beszerezniük a 2018-ban felvételizőknek? Miket kérhetnek az egyetemek és főiskolák?

  • Eduline
pixabay.com

Bár még van időtök összegyűjteni a hiányzó dokumentumokat, érdemes utánajárni, hogy az adott intézmény mit kér.

(Előzetes) kreditelismerésről szóló határozat

Ez akkor kell, ha mesterképzésre jelentkeztek. Ha azonban olyan oklevéllel rendelkeztek, amelyhez további krediteket szükséges szereznetek, ezt az előzetes kreditelismerési eljárás során meghatározzák. Az előzetes kreditelismerésről az érintett felsőoktatási intézménynél kell érdeklődni.

Betöltött munkakör igazolása

Egyes képzésekre csak bizonyos munkakörökben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól. A betöltött munkakört igazolni kell.

Alkalmassági vizsgáról szóló igazolás

Egyes felsőoktatási intézmények (elő)alkalmassági vizsgákat tartanak, amelyek eredményéről igazolást adnak ki. Ezt az igazolást is csatolni kell, hiánya esetén a jelentkezőt kizárhatják. Erről bővebben itt olvashattok.

Önéletrajz, motivációs levél

Ezt csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.

Szakmai tevékenység igazolása

Egyes felsőoktatási intézmények mesterképzéseiken többletpontot számítanak a jelentkező különböző szakmai tevékenységért, eredményeiért. A szakmai tevékenységek közé tipikusan a következőket soroljuk:

  • publikációs és kutatási tevékenységek,
  • egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlat,
  • országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.

A 2018-as felvételiről itt nézhetitek meg legfrissebb cikkeinket.

Itt a lista: ez a 10 legnépszerűbb egyetem a 2018-as felvételin, több tízezren jelentkeztek

Nyilvánosságra hozták a 2018-as egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit. A tavalyi évhez hasonlóan idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll az első helyen, mögötte a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemet jelölték meg a 2018-as felvételin, összesen 24 132-en.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.