Érettségi: ők már biztos, hogy nem mehetnek szóbelizni

Hány százalékos eredménnyel mehettek szóbelizni? Megvan-e a kettes, ha 12 százalékot szereztetek az írásbelin?

  • Eduline
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Hány százaléktól van meg a kettes?

Egy tantárgyból összesen 25 százalékot, vizsgarészenként - a szóbelin és az írásbelin - minimum 12 százalékot kell elérnetek a ketteshez. Kivétel az emelt szintű idegen nyelvi vizsga: ott nem kettő, hanem öt vizsgarész van, 12-12 százalékot kell elérnetek az olvasott szöveg értése, a nyelvhelyesség, a hallott szöveg értése, az íráskészség és a beszédkészség (vagyis a szóbeli) vizsgarészen is. Ez a középszintű idegen nyelvi érettségire nem vonatkozik, ott csak az írásbeli és a szóbeli számít külön vizsgarésznek.

Ha az írásbelin 12 százalékot szereztem, mehetek szóbelizni?

Igen, viszont ez nem azt jelenti, hogy a kettest is automatikusan megkapjátok. Ha az írásbelitek 12 százalék lett, akkor a szóbelivel kell javítanotok.

Ha középszintű magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségin az egyik tételéről, pl. nyelvtanból nem tudok semmit, akkor póttételt csak nyelvtanból húzok-e, vagy irodalomból is?

A vizsgaleírás szerint a magyar nyelv és irodalom szóbeli vizsgájának értékelésekor együtt kell értékelni a két tételkifejtést (egy irodalomtétel kifejtése és egy magyar nyelvi tétel kifejtése). Az elhangzott két tételkifejtés után a tartalomra, illetve az előadásmódra adott pontok alapján dől el, hogy szükséges-e póttételt húzatni. Póttétel esetén egy újabb irodalmi és egy újabb magyar nyelvi tételt kell kifejtenie a vizsgázónak. Ekkor ezt a két tételkifejtést ismét együtt kell értékelni, tartalmi szempontból, illetve az előadásmód tekintetében.

Ki kapja meg az 50 többletpontot az emelt szintű érettségiért?

Az emelt szintű érettségiért összesen 100, tárgyanként 50 többletpont jár - de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt szereztek. A másik feltétel, hogy a kiválasztott szakon az adott tárgy kötelező vagy választható legyen. Így változnak a felvételi pontszámítás szabályai 2015-ben

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.