Az elmúlt években zökkenőmentesen zajlott az érettségi, de nem mindig volt ez így - előfordult, hogy a tételek szivárogtak ki, máskor azzal szembesültek a magyarból érettségizők, hogy éppen az a mű hiányzik a szöveggyűjteményből, amelyet elemezniük kellene.
Eduline
A Moszkva tér-sztori: 1989-ben kiszivárogtak a tételcímek
Több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az 1989-es érettségi megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ez a botrány feltűnik a Moszkva tér című kultfilmben is. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került.
Amikor megtörtént, amiről minden diák álmodozik
2000-ben az olasz nyelvből érettségizőket kellemes meglepetés érte az írásbeli vizsgán, a feladatsor nyelvtani része ugyanis az 1999-es teszt volt - amit valószínűleg az összes érettségiző megoldott legalább egyszer gyakorlásképpen. Az oktatási minisztérium vizsgálta a tévedés okát, a dolgozatokat azonban végül mégsem kellett újraírni.
Amikor fontos mű hiányzik a szöveggyűjteményből
A 2002-es magyarérettségin olyan tételt kaptak a diákok – Radnóti Miklós VII. Eclogáját –, amely az ország legtöbb középiskolájában használt irodalmi szöveggyűjteményben nem volt benne, ezért a tételek kihirdetése után a tanárok kénytelenek voltak expressz sebességgel másolni a Radnóti-köteteket.
Túry Gergely
Rossz napon hívták be az érettségizőket
2003-ban a kijelölt időpontnál egy héttel korábban írták meg németből és franciából az érettségit egy miskolci iskolában. Emiatt 376 iskola kilencezer diákjának kellett póttételeket küldeni.
Megjöttek a legfrissebb adatok az Oktatási Hivataltól. Május 5. és június 30. között a középiskolákban - valamint a 20 fővárosi és a megyei kormányhivatal szervezésében - 1170 vizsgahelyszínen szervezik meg az érettségiket. Az érettségizők közül közel 73 ezer végzős középiskolás az, aki ebben a vizsgaidőszakban tesz majd le várhatóan a "rendes" érettségit, azaz szerezhet érettségi bizonyítványt.
30-50 ezer forintért árulták a feladatsort
A kétszintű érettségi bevezetésének évében, 2005 tavaszán már vasárnap felkerült a magyarérettségi feladatsora az internetre, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra.
Érettségizzetek velünk!
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
