Az elmúlt években zökkenőmentesen zajlott az érettségi, de nem mindig volt ez így - előfordult, hogy a tételek szivárogtak ki, máskor azzal szembesültek a magyarból érettségizők, hogy éppen az a mű hiányzik a szöveggyűjteményből, amelyet elemezniük kellene.
Eduline
A Moszkva tér-sztori: 1989-ben kiszivárogtak a tételcímek
Több fővárosi és Pest megyei középiskolában már napokkal az 1989-es érettségi megkezdése előtt ismerték a tételcímeket, ez a botrány feltűnik a Moszkva tér című kultfilmben is. Az érettségi szervezését koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, egyetlen diák matekdolgozatát sem értékelik, az érettségi bizonyítványokba a negyedik év végi matekjegy került.
Amikor megtörtént, amiről minden diák álmodozik
2000-ben az olasz nyelvből érettségizőket kellemes meglepetés érte az írásbeli vizsgán, a feladatsor nyelvtani része ugyanis az 1999-es teszt volt - amit valószínűleg az összes érettségiző megoldott legalább egyszer gyakorlásképpen. Az oktatási minisztérium vizsgálta a tévedés okát, a dolgozatokat azonban végül mégsem kellett újraírni.
Amikor fontos mű hiányzik a szöveggyűjteményből
A 2002-es magyarérettségin olyan tételt kaptak a diákok – Radnóti Miklós VII. Eclogáját –, amely az ország legtöbb középiskolájában használt irodalmi szöveggyűjteményben nem volt benne, ezért a tételek kihirdetése után a tanárok kénytelenek voltak expressz sebességgel másolni a Radnóti-köteteket.
Túry Gergely
Rossz napon hívták be az érettségizőket
2003-ban a kijelölt időpontnál egy héttel korábban írták meg németből és franciából az érettségit egy miskolci iskolában. Emiatt 376 iskola kilencezer diákjának kellett póttételeket küldeni.
Megjöttek a legfrissebb adatok az Oktatási Hivataltól. Május 5. és június 30. között a középiskolákban - valamint a 20 fővárosi és a megyei kormányhivatal szervezésében - 1170 vizsgahelyszínen szervezik meg az érettségiket. Az érettségizők közül közel 73 ezer végzős középiskolás az, aki ebben a vizsgaidőszakban tesz majd le várhatóan a "rendes" érettségit, azaz szerezhet érettségi bizonyítványt.
30-50 ezer forintért árulták a feladatsort
A kétszintű érettségi bevezetésének évében, 2005 tavaszán már vasárnap felkerült a magyarérettségi feladatsora az internetre, de a történelmi és a matematikai feladatok is elérhetőek voltak, a diákok 30-50 ezer forintért meg is vásárolhatták a teljes tesztet. Történelemből új feladatsort állítottak össze, a matekérettségit pedig több tízezer vizsgázó írta újra.
Érettségizzetek velünk!
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
