Délben ért véget a középszintű magyarérettségi. A legtöbb diák panaszkodott a szövegértési feladatra, szerintük kevés volt az idő, valamint számos kérdés nem volt egyértelmű.
A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása
Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása
Scharnitzkyné Süke Éva, a Fóti Népművészeti Szakközép, Szakiskola és Gimnázium tanára elmondta, a szövegértés a diákok szerint nehéz volt, mert bár a szöveg nem volt rossz, de a kérdések közül nem mindet értették, az időre pedig egytől egyig panaszkodtak, kevés volt minden feladatot megoldani.
A szövegalkotási feladat a tanárnő szerint könnyű volt, a diákjai fele-fele arányban az érvelést és a novellaelemzést választották. Mint mondta, a diákok nagyon örültek az érvelés szövegének, tetszett nekik, ám úgy véli, igen becsapós az érvelés választása, mert mindenki könnyűnek hiszi, de sokukat elvitte a saját gondolata, kihagyták az irodalmi példát, csak néhányan említették meg a Bibliát vagy Az ember tragédiáját.
A két vers összehasonlítását nem merték vállalni, megijedtek a versek hosszúságától, pedig Scharnitzkyné Süke Éva szerint a versek adták az összehasonlító szempontokat, nem lett volna nehéz elemezni őket.
Ilyen volt a középszintű érettségi
Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.
Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.
Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.
Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.
Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.
Itt vannak az infók: enciklopédia, Lator László és lakásszínház az emelt szintű magyarérettségin
"A szövegalkotás könnyű volt" - ezt gondolja egy tanár az érettségiről
''Még fél óra kellett volna'' - ezt gondolják a diákok a középszintű magyarérettségiről
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
