"A szövegalkotás könnyű volt" - ezt gondolja egy tanár az érettségiről

Délben ért véget a középszintű magyarérettségi. A legtöbb diák panaszkodott a szövegértési feladatra, szerintük kevés volt az idő, valamint számos kérdés nem volt egyértelmű.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldása

Scharnitzkyné Süke Éva, a Fóti Népművészeti Szakközép, Szakiskola és Gimnázium tanára elmondta, a szövegértés a diákok szerint nehéz volt, mert bár a szöveg nem volt rossz, de a kérdések közül nem mindet értették, az időre pedig egytől egyig panaszkodtak, kevés volt minden feladatot megoldani.

A szövegalkotási feladat a tanárnő szerint könnyű volt, a diákjai fele-fele arányban az érvelést és a novellaelemzést választották. Mint mondta, a diákok nagyon örültek az érvelés szövegének, tetszett nekik, ám úgy véli, igen becsapós az érvelés választása, mert mindenki könnyűnek hiszi, de sokukat elvitte a saját gondolata, kihagyták az irodalmi példát, csak néhányan említették meg a Bibliát vagy Az ember tragédiáját.

A két vers összehasonlítását nem merték vállalni, megijedtek a versek hosszúságától, pedig Scharnitzkyné Süke Éva szerint a versek adták az összehasonlító szempontokat, nem lett volna nehéz elemezni őket.

Ilyen volt a középszintű érettségi

Az első, szövegértési részben Grendel Lajos A modern magyar irodalom története című művének bevezetőjét kapták a diákok.

Nem minden kérdés egyértelmű az első részben egy szaktanár szerint.

Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a második, szövegalkotási részben.

Eddig hanyagolt szerzők a feladatsor második részében.

Ezzel a feladattal több tízezer diák járt jól.

A középszinten érettségizők száma több mint tízezerrel csökkent négy év alatt, emelt szinten viszont egyre többen vizsgáznak.

Érthetetlen kérdések, kevés idő - kiverte a biztosítékot a középszintű írásbeli első része.

Itt vannak az infók: enciklopédia, Lator László és lakásszínház az emelt szintű magyarérettségin

"A szövegalkotás könnyű volt" - ezt gondolja egy tanár az érettségiről

''Még fél óra kellett volna'' - ezt gondolják a diákok a középszintű magyarérettségiről

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.