Hétfőn kezdődik az érettségi, több mint 115 ezren vizsgáznak

Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel megkezdődnek az idei érettségi vizsgák, június 26-ig 1172 helyszínen mintegy 115 300 diák ad számot tudásáról - közölte az Oktatási Hivatal szerdán. Az emelt szintű vizsgák száma 3 százalékkal nőtt, a szabályok és követelmények az előző vizsgák óta nem változtak, de módosult a választható tárgyak köre.

  • MTI
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A mostani a 22. vizsgaidőszak a 2005-ben bevezetett új rendszerben, az érettségizők közül több mint 79 ezer végzős középiskolás szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még - a vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 36 300 diák tesz legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségit. Az érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket, segítséget a felkészüléshez itt találtok.

A hivatal tájékoztatása szerint a matúra 3327 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlik majd.

A vizsgaidőszak kezdete május 4-e, a vége pedig június 26-a, amely a középszintű szóbelik utolsó vizsganapja.

Az írásbelik május 4-étől május 26-áig tartanak. Az emelt szintű szóbelik kezdete június 4., a vége június 11., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 15-26.

A diákok együttesen mintegy 425 700 vizsgát tesznek le. Érettségi bizonyítványukba és tanúsítványukba további 44 130 érettségi vizsgaeredmény kerül a már előzőleg megszerzett vizsgaeredményeik alapján - jelezték. A mintegy 425 700 vizsgából 42 400 vizsga emelt szintű, 383 300 pedig középszintű vizsga.

Egyre többen tesznek emelt szintű vizsgát

Az emelt szintű vizsgák száma a tavalyihoz képest több mint 1200-zal, 3 százalékkal nőtt. A hivatal szerint ez a növekedés is - az előző években tapasztalható folyamatos emelkedés után - tükrözi a felsőoktatási felvételi feltételeinek változásait, az ott elvárt magasabb követelményeket.

A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat külön számolva - 157 tárgyból lesz középszintű és 77 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga. Emlékeztettek: immár ötödik éve emelt szintű vizsgát csak azokból a vizsgatárgyakból lehet tenni, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők.

Ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a 7 vizsgafajta mindegyikével, a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előre hozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével.

A vizsgafajták közül természetesen a legtöbb a "rendes" érettségi, ezek száma mintegy 377 300, az összes vizsga 89 százaléka. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 21 900 előre hozott vizsgát tesznek le az idén tavasszal (ez a vizsgák 5 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők a tavalyinál 2400-zal több, csaknem 13 700 ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek le (ez a vizsgák több mint 3 százaléka). Az emelt szintű vizsgák számának jelentős növekedéséhez hozzájárult a több mint 8500 szintemelő vizsga is, amelyek esetében az adott vizsgatárgyból az érettségizők már rendelkeznek középszintű vizsgaeredménnyel, és most, felsőoktatási felvételijük érdekében a magasabb szinten is megmérettetik magukat.

Az érettségi vizsga szabályai, követelményei nem változtak az előző, 2014 őszi érettségi időszakhoz képest. Módosult azonban az érettségi vizsgán választható vizsgatárgyak köre: akkreditált érettségi tárgyakból a 2014/2015-ös tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehetett utoljára érettségi vizsgát tenni. Központilag kiadott követelmények alapján szerveződnek május-júniusban a pszichológia vizsgatárgy vizsgái, amelyből a mostani vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.

Az érettségi vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján a köznevelés/érettségi vizsgák/aktuális vizsgaidőszak: 2015. május-június menüpontban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.