Hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel megkezdődnek az idei érettségi vizsgák, június 26-ig 1172 helyszínen mintegy 115 300 diák ad számot tudásáról - közölte az Oktatási Hivatal szerdán. Az emelt szintű vizsgák száma 3 százalékkal nőtt, a szabályok és követelmények az előző vizsgák óta nem változtak, de módosult a választható tárgyak köre.
A mostani a 22. vizsgaidőszak a 2005-ben bevezetett új rendszerben, az érettségizők közül több mint 79 ezer végzős középiskolás szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még - a vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve - mintegy 36 300 diák tesz legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségit. Az érettségiről szóló legfrissebb cikkeinket, segítséget a felkészüléshez itt találtok.
A hivatal tájékoztatása szerint a matúra 3327 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlik majd.
A vizsgaidőszak kezdete május 4-e, a vége pedig június 26-a, amely a középszintű szóbelik utolsó vizsganapja.
Az írásbelik május 4-étől május 26-áig tartanak. Az emelt szintű szóbelik kezdete június 4., a vége június 11., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 15-26.
A diákok együttesen mintegy 425 700 vizsgát tesznek le. Érettségi bizonyítványukba és tanúsítványukba további 44 130 érettségi vizsgaeredmény kerül a már előzőleg megszerzett vizsgaeredményeik alapján - jelezték. A mintegy 425 700 vizsgából 42 400 vizsga emelt szintű, 383 300 pedig középszintű vizsga.
Egyre többen tesznek emelt szintű vizsgát
Az emelt szintű vizsgák száma a tavalyihoz képest több mint 1200-zal, 3 százalékkal nőtt. A hivatal szerint ez a növekedés is - az előző években tapasztalható folyamatos emelkedés után - tükrözi a felsőoktatási felvételi feltételeinek változásait, az ott elvárt magasabb követelményeket.
A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat külön számolva - 157 tárgyból lesz középszintű és 77 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga. Emlékeztettek: immár ötödik éve emelt szintű vizsgát csak azokból a vizsgatárgyakból lehet tenni, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők.
Ebben a vizsgaidőszakban is élhetnek a jelentkezők a 7 vizsgafajta mindegyikével, a megfelelő feltételek megléte esetén a rendes, az előre hozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségi letételével.
A vizsgafajták közül természetesen a legtöbb a "rendes" érettségi, ezek száma mintegy 377 300, az összes vizsga 89 százaléka. A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok 21 900 előre hozott vizsgát tesznek le az idén tavasszal (ez a vizsgák 5 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők a tavalyinál 2400-zal több, csaknem 13 700 ismétlő vagy kiegészítő érettségit tesznek le (ez a vizsgák több mint 3 százaléka). Az emelt szintű vizsgák számának jelentős növekedéséhez hozzájárult a több mint 8500 szintemelő vizsga is, amelyek esetében az adott vizsgatárgyból az érettségizők már rendelkeznek középszintű vizsgaeredménnyel, és most, felsőoktatási felvételijük érdekében a magasabb szinten is megmérettetik magukat.
Az érettségi vizsga szabályai, követelményei nem változtak az előző, 2014 őszi érettségi időszakhoz képest. Módosult azonban az érettségi vizsgán választható vizsgatárgyak köre: akkreditált érettségi tárgyakból a 2014/2015-ös tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehetett utoljára érettségi vizsgát tenni. Központilag kiadott követelmények alapján szerveződnek május-júniusban a pszichológia vizsgatárgy vizsgái, amelyből a mostani vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni.
Az érettségi vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai megtalálhatók az Oktatási Hivatal honlapján a köznevelés/érettségi vizsgák/aktuális vizsgaidőszak: 2015. május-június menüpontban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
