Már csak pár hét, és kezdődik az idei érettségi szezon - a végzősök kevesebb tantárgyból vizsgázhatnak, mint tavaly, viszont ugyanúgy huszonöt százalékos eredményre van szükségük a ketteshez, mint az előző két évben. Összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat.
Milyen tárgyakból lehet emelt szintű érettségit tenni?
Csak olyan tárgyból, amelynek az eredményéből a felsőoktatási felvételin pontot számolnak - a tantárgyak listáját itt találjátok. Előfordulhat, hogy egy korábbi vizsgaidőszakban engedélyezték az adott tárgyból a pótló vagy a javító vizsga letételét, de mivel abból már nem lehet emelt szintű vizsgára jelentkezni, csak középszinten tehetitek le a pótló vagy javító érettségit.
Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?
Kötelező az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen, két agrárszakon, néhány műszaki és két gazdasági képzésen - a szakok listáját itt találjátok. Ezeken a szakokon is jár többletpont az emelt szintű érettségiért - összesen 100, tárgyanként 50 pluszpontot kaphattok, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el.
Hány pont kell a ketteshez?
2012. szeptember 1-je óta a korábbi 20 helyett 25 százalék kell a ketteshez mind a közép-, mind az emelt szintű érettségin.
Tényleg nem lehet előrehozott érettségit tenni?
Utoljára a 2013-as őszi érettségin lehetett előrehozott vizsgát tenni valamennyi tantárgyból, az idén már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből lehet előrehozott érettségire jelentkezni, és csak a tavaszi vizsgaidőszakban (kivétel: azok a diákok, akik idegen nyelvből vagy informatikából előrehozott érettségit tettek, az októberi és a májusi időszakban is jelentkezhetnek szintemelő vizsgára).
Ha egy vizsgázó korábban eredményes középszintű előrehozott érettségi vizsgát tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt ebből a tárgyból nem javíthat a korábban elért eredményén. Ugyanakkor a végzősök a májusi-júniusi vizsgaidőszakban bármilyen olyan tárgyból tehetnek szintemelő vizsgát, amelyből középszintű, előrehozott vizsgaeredménnyel már igen, emelt szintű eredménnyel viszont nem rendelkeznek.
Ha nem sikerült az előrehozott érettségi, a diákok a javító vagy pótló vizsgára csak a rendes érettségi vizsga időszakában jelentkezhetnek - tehát akkor, amikor a többi tárgyból is érettségiznek.
Megszűnnek a nemzetiségi nyelvi vizsgák?
Német nemzetiségi nyelvből, horvát nemzetiségi nyelvből és szlován nemzetiségi nyelvből is októberben lehetett utoljára vizsgát tenni. A végzősök az idén is jelentkezhetnek érettségire az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.
Tényleg kevesebb tárgyból lehet érettségizni?
Igen, az idén már nem lehet érettségizni ábrázoló és művészeti geometria, a magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy - a művészettörténet és a népművészet - választható közismereti vizsgatárgy. Az utazás és turizmus közismereti tárgyból csak hatodikként - vagyis az öt kötelező tárgy mellett lehet érettségizni. Jövőre még kevesebb tárgy közül lehet majd választani - erről itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
