Itt a lista: így változnak az érettségi szabályai 2014-ben

Már csak pár hét, és kezdődik az idei érettségi szezon - a végzősök kevesebb tantárgyból vizsgázhatnak, mint tavaly, viszont ugyanúgy huszonöt százalékos eredményre van szükségük a ketteshez, mint az előző két évben. Összegyűjtöttük a legfontosabb szabályokat.

  • Eduline

Milyen tárgyakból lehet emelt szintű érettségit tenni?

Csak olyan tárgyból, amelynek az eredményéből a felsőoktatási felvételin pontot számolnak - a tantárgyak listáját itt találjátok. Előfordulhat, hogy egy korábbi vizsgaidőszakban engedélyezték az adott tárgyból a pótló vagy a javító vizsga letételét, de mivel abból már nem lehet emelt szintű vizsgára jelentkezni, csak középszinten tehetitek le a pótló vagy javító érettségit.

Milyen szakokon kötelező az emelt szintű érettségi?

Kötelező az emelt szintű érettségi több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen, két agrárszakon, néhány műszaki és két gazdasági képzésen - a szakok listáját itt találjátok. Ezeken a szakokon is jár többletpont az emelt szintű érettségiért - összesen 100, tárgyanként 50 pluszpontot kaphattok, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el.

Hány pont kell a ketteshez?

2012. szeptember 1-je óta a korábbi 20 helyett 25 százalék kell a ketteshez mind a közép-, mind az emelt szintű érettségin.

Tényleg nem lehet előrehozott érettségit tenni?

Utoljára a 2013-as őszi érettségin lehetett előrehozott vizsgát tenni valamennyi tantárgyból, az idén már csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből lehet előrehozott érettségire jelentkezni, és csak a tavaszi vizsgaidőszakban (kivétel: azok a diákok, akik idegen nyelvből vagy informatikából előrehozott érettségit tettek, az októberi és a májusi időszakban is jelentkezhetnek szintemelő vizsgára).

Fülöp Máté

Ha egy vizsgázó korábban eredményes középszintű előrehozott érettségi vizsgát tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt ebből a tárgyból nem javíthat a korábban elért eredményén. Ugyanakkor a végzősök a májusi-júniusi vizsgaidőszakban bármilyen olyan tárgyból tehetnek szintemelő vizsgát, amelyből középszintű, előrehozott vizsgaeredménnyel már igen, emelt szintű eredménnyel viszont nem rendelkeznek.

Ha nem sikerült az előrehozott érettségi, a diákok a javító vagy pótló vizsgára csak a rendes érettségi vizsga időszakában jelentkezhetnek - tehát akkor, amikor a többi tárgyból is érettségiznek.

Megszűnnek a nemzetiségi nyelvi vizsgák?

Német nemzetiségi nyelvből, horvát nemzetiségi nyelvből és szlován nemzetiségi nyelvből is októberben lehetett utoljára vizsgát tenni. A végzősök az idén is jelentkezhetnek érettségire az adott nemzetiség nyelvéből mint idegen nyelvből, de azzal a megkötéssel, hogy a középszintű szóbelin a nemzetiségi nyelvet tanulók számára készített tételsorba a nemzetiségi ismereteket is be kell építeni.

Tényleg kevesebb tárgyból lehet érettségizni?

Igen, az idén már nem lehet érettségizni ábrázoló és művészeti geometria, a magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. A maradék két művészeti tárgy - a művészettörténet és a népművészet - választható közismereti vizsgatárgy. Az utazás és turizmus közismereti tárgyból csak hatodikként - vagyis az öt kötelező tárgy mellett lehet érettségizni. Jövőre még kevesebb tárgy közül lehet majd választani - erről itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.