Az emelt szintű töriérettségi esszéfeladatai: Rákosi, Mária Terézia és a zsidótörvények

Középkori városi kereskedelem és ipar, a 19. század politikai eszméi, ipari forradalom, 16.

  • Eduline
Fülöp Máté

Középkori városi kereskedelem és ipar, a 19. század politikai eszméi, ipari forradalom, 16. századi magyar történelem, a törökökkel szembeni védekezés pénzügyi háttere, a 14. századi magyar társadalom, Mária Terézia és a Ratio Educationis, a dualizmus korának társadalma, nemzetiségi összetétel, a két világháború között Magyarország, a zsidótörvények, a Rákosi-korszak és az 1949-es alkotmány - ezek az emelt szintű töriérettségi második részének témakörei.

Az emelt szintű töriérettségi első részének témaköreit itt találjátok.

A középszint történelem érettségi hivatalos megoldását itt találjátok.

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el

A középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt nézhetitek meg.

A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok

A töriérettségiről szóló, folyamatosan frissülő összefoglalónkat itt nézhetitek meg.

A második rész tíz kifejtendő feladatából két rövidebb, illetve két hosszabb esszét kell írni. A megoldott feladatok között legalább kettőnek a magyar, legalább egynek az egyetemes történelemre kell vonatkoznia.

A vizsga után - diákvélemény az emelt szintű töriről

„Ellentétes érzéseim vannak, de összességében szerintem a tavalyinál könnyebb volt ez a feladatsor, ötösre számítok” – mondta Orbán Zsófia, a kecskeméti Katona József Gimnázium diákja.

Zsófi szerint sok feladathoz elég volt a források értelmezése, de néhány gondot okozott. „A népvándorlásról szóló példa senkinek nem ment olyan jól, ebben egy térképen kellett a helyekhez párosítani az adott népcsoportokat, utána pedig állításokról kellett eldönteni, melyikre vonatkoznak. Trükkös volt a feladat, nem vagyok biztos benne, hogy jól válaszoltam” – mondta.

A diák még két feladatot talált nehéznek: az egyikben a II. Világháború és a rendszerváltás közötti korszak magyar politikai szereplőit kellett felismerni. A másik feladat az európai integrációról szólt, egy táblázat mutatta, melyik állam mennyit fizet be az EU-s költségvetésbe és mennyi támogatást kap, ez alapján kellett kérdésekre válaszolni. „Tudni kellett, melyik állam mikor csatlakozott az EU-hoz, ezt vagy tudta valaki, vagy nem” – mondta Zsófi.

A feladatsor második részében két rövidebb és két hosszabb esszékérdést kellett kidolgozniuk a diákoknak. A kecskeméti diák a Rákosi-korszak, a 14. századi magyar társadalom, a nacionalizmus 19. századi kialakulása és a középkori városi kereskedelem és ipar témákat választotta. Az emelt szintű töriérettségi rövid feladatairól itt, az esszékérdésekről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

A pedagógia nagy tabuja: miért nem szólhatnak bele a gyerekek abba, amit tanulnak?

Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu