Középkori városi kereskedelem és ipar, a 19. század politikai eszméi, ipari forradalom, 16.
Középkori városi kereskedelem és ipar, a 19. század politikai eszméi, ipari forradalom, 16. századi magyar történelem, a törökökkel szembeni védekezés pénzügyi háttere, a 14. századi magyar társadalom, Mária Terézia és a Ratio Educationis, a dualizmus korának társadalma, nemzetiségi összetétel, a két világháború között Magyarország, a zsidótörvények, a Rákosi-korszak és az 1949-es alkotmány - ezek az emelt szintű töriérettségi második részének témakörei.
Az emelt szintű töriérettségi első részének témaköreit itt találjátok.
A középszint történelem érettségi hivatalos megoldását itt találjátok.
Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Problémás feladatok: ezeket a válaszokat fogadják el
A középszintű töriérettségi esszéfeladatainak nem hivatalos megoldását itt találjátok
A töriérettségiről szóló, folyamatosan frissülő összefoglalónkat itt nézhetitek meg.
A második rész tíz kifejtendő feladatából két rövidebb, illetve két hosszabb esszét kell írni. A megoldott feladatok között legalább kettőnek a magyar, legalább egynek az egyetemes történelemre kell vonatkoznia.
| A vizsga után - diákvélemény az emelt szintű töriről |
„Ellentétes érzéseim vannak, de összességében szerintem a tavalyinál könnyebb volt ez a feladatsor, ötösre számítok” – mondta Orbán Zsófia, a kecskeméti Katona József Gimnázium diákja. Zsófi szerint sok feladathoz elég volt a források értelmezése, de néhány gondot okozott. „A népvándorlásról szóló példa senkinek nem ment olyan jól, ebben egy térképen kellett a helyekhez párosítani az adott népcsoportokat, utána pedig állításokról kellett eldönteni, melyikre vonatkoznak. Trükkös volt a feladat, nem vagyok biztos benne, hogy jól válaszoltam” – mondta. A diák még két feladatot talált nehéznek: az egyikben a II. Világháború és a rendszerváltás közötti korszak magyar politikai szereplőit kellett felismerni. A másik feladat az európai integrációról szólt, egy táblázat mutatta, melyik állam mennyit fizet be az EU-s költségvetésbe és mennyi támogatást kap, ez alapján kellett kérdésekre válaszolni. „Tudni kellett, melyik állam mikor csatlakozott az EU-hoz, ezt vagy tudta valaki, vagy nem” – mondta Zsófi. A feladatsor második részében két rövidebb és két hosszabb esszékérdést kellett kidolgozniuk a diákoknak. A kecskeméti diák a Rákosi-korszak, a 14. századi magyar társadalom, a nacionalizmus 19. századi kialakulása és a középkori városi kereskedelem és ipar témákat választotta. Az emelt szintű töriérettségi rövid feladatairól itt, az esszékérdésekről pedig itt olvashattok. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
