"Lehetett volna rosszabb is" - milyen volt az emelt szintű magyarérettségi?

A holokauszt-emlékév miatt lehetett rá számítani, hogy a lágerversekről is ismert Pilinszky János egyik műve szerepel majd az emelt szintű magyarérettségin – mondta az eduline-nak nyilatkozó érettségiző, aki szerint idén megoldható, korrekt feladatlapot kaptak.

  • Eduline
Shutterstock

Itt vannak a hivatalos megoldások! Hány pontot értetek el?

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldásai.

 

„Összességében a műveltségi teszt könnyű volt, attól függetlenül, hogy külön nem gyakoroltam, hogyan lehet felismerni a különböző motívumokat a versekben” - magyarázta Tölg Réka Inez, a Vörösmarty Mihály Gimnázium diákja, aki az előző években szereplő szerzőkből kiindulva nem számított rá, hogy Ady-mű szerepel majd a feladatok között.

 

Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, a nyelvi-műveltségi feladatsor az idén Ady Endre A fehér lótuszok című művéhez kapcsolódott. A diákoknak többek között a fehér lótusz költői képet kellett értelmezniük, meg kellett magyarázniuk a műben szereplő kifejezéseket – például a mátka és a hajbókol szavakat -, francia szimbolista költőket kellett megnevezniük, illetve fel kellett ismerniük öt Ady-versrészletet.

"A holokauszt-emlékév miatt arra gondoltam, nagyobb esély van arra, hogy Radnóti Miklós egy művét veszik elő. Pilinszkyre is számítottunk” - tette hozzá a Vörösmarty Mihály Gimnázium diákja, aki az emelt szintű írásbeli második részét sem tartotta különösebben nehéznek. „Vitaindítót szeretek írni, a reflektálás is ment, egyedül a verselemzést találtam nehezebbnek” - mondta a glasgow-i egyetem pszichológia szakára készülő diák.

A középszintű magyarérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt találjátok

A szövegalkotási feladatsor nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt nézhetitek meg.

A középszintű magyarérettségi első, szövegértési részéről itt találjátok a legfrissebb infókat, folyamatosan frissülő tudósításunkat pedig itt olvashatjátok. A középszinű feladatsor esszékérdéseiről itt találjátok a legfrissebb infókat.

Az emelt szintű magyarérettségi második része három feladatból áll: a diákoknak Pilinszky János Egy arckép alá című művét kellett elemezniük a megadott szempontok alapján, elsősorban a költemény retorikájára és stilisztikai jellemzőire koncentrálva.

A második feladat egy Szakonyi Károly-részlethez kapcsolódott. A diákoknak arról kellett írniuk, hogy a műnem választja-e a témát, vagy a téma a műnemet. Az érettségizőknek végül arról kellett egy vitaindítót írniuk, hogy kell-e foglalkozni az iskolákban a blogokkal, a Wikipediával és az ehhez hasonló közösségi tartalmakkal.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.