Biológiaérettségi: "meglepetést okozhatott a feladatsor"

Az előző évek feladatsoraihoz hasonló nehézségű, gyakorlatorientált tesztet kaptak a középszinten érettségizők biológiából, a kérdések egy részének megválaszolásához azonban egészségügyi háttértudásra volt szükség – mondta az eduline-nak nyilatkozó egyetemi oktató.

  • Eduline
Túry Gergely

„Nem volt nehezebb a középszintű feladatsor, mint az előző években, az viszont meglepetést okozhatott a diákoknak, hogy a kérdések megválaszolásához – így például a csípőficammal és a vesekővel kapcsolatos feladathoz – egészségügyi háttértudásra volt szükség” – mondta Sarlós Donát Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Tehetségért Mozgalom oktatója, aki szerint az idei írásbelin hangsúlyos szerepet kapott az ökológia, az etológia, de sok feladat kapcsolódott a sejtbiológiához is.

A középszintű feladatsor hivatalos javítókulcsát innen tölthetitek le

Az emelt szintű feladatsor hivatalos javítókulcsát pedig itt találjátok

A középszintű bioszérettségi nem hivatalos megoldása

Hogyan értékelték a feladatsort a vizsgázók? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a vizsgázók a csípőízületről, Pasteur megfigyeléseiről, az adrenalinról és az inzulinról, a vesekőről és a biomasszáról is kaptak kérdéseket a középszintű írásbelin, a babgulyás receptje alapján például biológiai szempontból kellett elemezniük a hozzávalókat, valamint az emésztés egyes szakaszait. „Nagyon érdekes és jó feladat volt a Mehet a levesbe… című, mert mindennapi jelenségen keresztül a biológia többféle aspektusát megmutatta, a szövettantól a biokémián át egészen az emésztésig” – mondta Sarlós Donát Péter, aki szerint az egész középszintű feladatsorra jellemező a gyakorlatorientáltság, ebben az évben pedig arra is figyeltek az írásbeli összeállítói, hogy a feladatok megfogalmazása is szórakoztató legyen.

Arany János-idézetet is kaptak a diákok

A diákoknak a farkasok viselkedését Arany János Toldijának egy részlete alapján kellett jellemezniük – az eduline olvasóit megosztotta a feladat, van, aki nagyon könnyűnek, más kétesélyesnek tartotta. „Az egész feladatsorban ez igényelt a legkevesebb biológiai tudást” – mondta Sarlós Donát Péter. A PTE ÁOK Tehetségért Mozgalom oktatója szerint ugyanakkor több olyan feladat volt az írásbelin, amely még azokat is gondolkodásra késztette, akik alaposan felkészültek a tananyagból. „A középszintű teszt több kérdése olyan tudást kér számon, amelyre az egyetemi oktatás épít, ezt a tudást az elsőévesek jól használhatják majd” – tette hozzá.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.