Ilyen lesz a szóbeli biológiaérettségi: pontozás, feladatok, szabályok

Milyen segédeszközöket lehet használni a biológiaérettségi szóbeli vizsgáján? Hogyan pontozzák a feleletet vagy éppen a projektmunkát? Utánajártunk.

  • Eduline

Hány pontot lehet szerezni a biológiaérettségi szóbeli vizsgáján?

50 pont a maximum emelt és középszinten egyaránt.

Milyen segédeszközöket lehet használni?

Középszinten használható az Állatismeret és Növényismeret című könyv vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít. Emelt szinten csak (szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas) zsebszámológép használható, ezt szintén az intézmény biztosítja.

Hogyan épül fel a vizsga középszinten? Hogyan oszlanak el a pontok?

Két különböző feladatot kell elvégezni a szóbeli vizsgán: A) feladatnál projektmunkát vagy gyakorlati feladatot, B) feladatnál pedig egy téma kifejtését. Az A) részért 20 pont szerezhető, a B) feladatért 25 pont, a maradék 5 pontot pedig mindkét feladat felépítéséért, nyelvi kifejezőkészségéért lehet megkapni.

A vizsgázónak a felkészülési idő alatt - a tételétől függően - el kell végeznie a vizsgálatot, illetve elemzést, majd - a tétel által megkívánt módon - rögzítenie kell eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja a szóbeli feleletnél.

"A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje" - írja a szabályzat.

Hogyan oszlik el a maximális 20 pont a projektmunkánál vagy gyakorlati feladatnál?

A projektmunkát a következő szempontok alapján értékelik. 10 pontot lehet szerezni a beadott munkával, és 10 pontot a munka bemutatásával.

  • A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása tudományos kontextusba helyezése 2 pont
  • A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása 2 pont
  • A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése 2 pont
  • Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) 2 pont
  • Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága 2 pont

A munka bemutatásának értékelése:

  • A munka céljának pontos megfogalmazása 1 pont
  • A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése 5 pont
  • A tapasztalatok és következtetések lényegre törő összefoglalása 4 pont

A gyakorlati feladat értékelési szempontjai pedig a következők (20 pont a maximum):

  • A feladat megértése és helyes elvégzése 5-10 pont
  • Tartalmi helyesség 10-15 pont

Milyen szempontok alapján értékelik a B) feladatot?

A felelet során az érvelés alapjául szolgáló tények ismeretéért 20-25 pont járhat, a véleményalkotás módot, az ellentétes vélemények összevetését pedg 0-5 pont között értékelik. A lényeg, hogy a B) feladatért összesen maximum 25 pont járhat, tehát a felsorolt szempontokat úgy egyenlítik ki.

Hogy néz ki a pontozás emelt szinten?

Lényegében ugyanúgy, mint középszinten, tehát a 20-25-5 elosztás ezen a szinten is ugyanaz. Ennek következtében ugyanúgy lehet szó A) és B) feladatról, de nem mindegyik tétel esetében. Azonban, ha valakinek két feladattípust kell megoldania, akkor azok eltérnek a középszintű feladattípustól, ugyanis az A) feladat a közzétett tételcímeknek megfelelő feladat kifejtése megadott szempontok alapján, míg a B) feladat egy biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.

Az emelt szintű biológiaérettségi szóbeli témaköreit itt találjátok:

Nyilvánosságra hozták az emelt szintű biológiaérettségi szóbeli témaköreit

Nyilvánosságra hozta az emelt szintű biológiaérettségi A feladatának tételcímeit az Oktatási Hivatal.

Biológia közép- és emeltszintű érettségi

Online képzés célja: A kurzusban bemutatott kísérletek szervesen kapcsolódnak a közép- és emelt szintű érettségi feladatokhoz. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi felkészítők , Általános iskola , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.