Ismét több száz diákot veszítettek a magyar egyetemek - itt vannak a friss adatok

Tovább folytatódott az Ausztriában tanuló magyar diákok számának emelkedése - derül ki a Magyar Diákok Egyesületének (MDE-VUS) adataiból.

  • Eduline

Filep István

906 magyar diák kezdte meg a 2013/2014-es tanévet valamelyik osztrák felsőoktatási intézményben, összesen 2648-an járnak kinti főiskolára, állami vagy magánegyetemre - derül ki az Ausztriában tanuló magyar diákok egyesületének (MDE-VUS) friss adataiból.

A magyar hallgatók többsége - 1483-an - a három legnépszerűbb bécsi egyetemen, az Universitat Wien, a Wirtschaftsuniversitat Wien és a Technische Universitat Wien képzésein tanul.

Magyar egyetem helyett osztrák

Ugrásszerűen, 47 százalékkal nőtt 2011 és 2012 között az osztrák egyetemekre beiratkozó magyar hallgatók száma, a 2012/2013-as tanévet már 661 elsőéves kezdte meg. Tavaly lassult a növekedés, de így is tíz százalékkal többen - 730-an - jutottak be valamelyik ausztriai egyetemre, mint egy évvel korábban, míg kinti főiskolát 162-en, magánegyetemet pedig 14-en kezdtek el.

MDE-VUS

A 2012-es ugrás oka alighanem a keretszámvágás volt, a diákok zöme ugyanis olyan szakra jelentkezett, amelyre itthon nem került volna be. Ráadásul az osztrák felsőoktatás gyakorlatilag ingyenes, a hallgatóknak csak a 17 eurós diákszövetségi díjat kell befizetniük. A kint tanuló külföldiek közül mégsem a magyarok vannak a legtöbben, az ausztriai egyetemek hallgatóinak mindössze 0,8 százaléka magyar.

Nem véletlenül. A megélhetés jóval többe kerül, mint Magyarországon: az albérleti díj legalább duplája az itthoninak, a kollégiumi hely is legalább 200 euró, de a bécsi tömegközlekedés is körülbelül 10 ezer forinttal drágább a budapestinél. Az osztrák felvételi rendszerről és felsőoktatásról itt olvashatjátok el részletes cikkünket.

MDE-VUS

Bécs és Graz a favorit

Az osztrák városok közül a legtöbben bécsi vagy grazi egyetemet választanak - nemcsak azért, mert ez a két legfontosabb egyetemváros Ausztriában, de a magyar határhoz is viszonylag közel vannak.

MDE-VUS

Úgy tűnik, a favorit továbbra is a Bécsi Egyetem, ahova 2011-ben 566 magyar diák járt, 2012-ben már 712-en, tavaly pedig 887-en - viszont a lemorzsolódás jelentős. Az egyetem egyébként nemrég szigorított a felvételi eljáráson: az üzleti gazdaságtan, a nemzetközi üzleti gazdálkodás, a közgazdaságtan, a biológia, a gyógyszerészet, a táplálkozástudomány, a pszichológia, a kommunikáció és médiatudomány szakon, illetve újabban már a tanári szakokon is kötelező a felvételi vizsga. A Bécsi Egyetem felvételijéről itt tudhattok meg többet.

Sokan küldenék külföldi egyetemre a gyerekeiket

A szülők harmada elképzelhetőnek tartja, hogy gyermeke külföldi egyetemen tanul tovább – derül ki a Jobline 2013-as pályaorientációs kutatásából. A megkérdezett szülők 6 százaléka kizárólag külföldi továbbtanulásban gondolkodik gyermeke esetében, míg 22 százaléka külföldivel és belföldivel egyaránt. A továbbtanulási célországok tekintetében a legnépszerűbb az Egyesült Királyság (a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka említette), ezt Németország és Ausztria követi (28-28%), negyedik pedig az Egyesült Államok (9%).

A családok tisztában vannak azzal, hogy a külföldi tanulmányok magasabb költségekkel járnak: a költségtérítéses szakokra jelentkezők itthon átlagosan 235 ezer, míg külföldön 282 ezer forintos tandíjjal számolnak. A tandíjon felüli költségek becslését illetően nagyobbak a különbségek: míg itthon mindössze havi 67 ezer forintos plusz kiadással számolnak, addig a külföldre készülők 160 ezer forint tandíjon felüli költséget tartanak reálisnak. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.