Milyen alkalmassági vizsgán kell átmenniük azoknak, akik tanárképzésre jelentkeznek? Itt van az összes infó.
Milyen részei vannak
az alkalmassági vizsgának?
A jelentkezőknek írniuk kell egy motivációs levelet, amelyet még az alkalmassági vizsga előtt - a felsőoktatási intézmény által meghatározott dátumig - el kell juttatni a kiválasztott egyetemhez, főiskolához.
A motivációs levél alapján az alkalmassági vizsgán az oktatók a jelentkezőket a karriertervekről, a pedagóguspálya kiválasztásának okairól, az "egyéni életút-fejlődési tervekről" kérdezhetik.
Emellett vagy konkrét nevelési helyzetet kell értelmezni, véleményezni egy pedagógiai témájú szöveg alapján, vagy a jelentkező által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszélgetni, méghozzá a nevelési szempontok kiemelésével.
Van valamilyen szakirodalom,
amiből készülni kell?
Nincs.
Milyen hosszú
a vizsga?
A vizsga második része 15-20 perc, a bizottság háromfős.
Több egyetem tanári képzését is megjelöltem.
Az összes intézményben vizsgáznom kell?
Nem, csak a jelentkezési lap legelső helyén szereplő első intézményben kell vizsgázni. A többi egyetem, főiskola kötelesen elfogadni a vizsga eredményét.
Milyen eredményt
kaphatok?
A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, akkor sem kerülhet be tanárképzésre, ha a pontszáma egyébként elegendő lenne.
Akkor is vizsgáznom kell,
ha már most is tanárként dolgozom?
A pályán lévő pedagógusoknak nem kell vizsgázniuk, viszont egy igazolást be kell nyújtaniuk a betöltött pedagógus munkakörről.
Van más
feltétel is?
A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányainak és az iskolai szakmai gyakorlatnak az elvégzését.
Az eduline-on minden infót megtaláltok a 2017-es felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
