Milyen alkalmassági vizsgán kell átmenniük azoknak, akik tanárképzésre jelentkeznek? Itt van az összes infó.
Milyen részei vannak
az alkalmassági vizsgának?
A jelentkezőknek írniuk kell egy motivációs levelet, amelyet még az alkalmassági vizsga előtt - a felsőoktatási intézmény által meghatározott dátumig - el kell juttatni a kiválasztott egyetemhez, főiskolához.
A motivációs levél alapján az alkalmassági vizsgán az oktatók a jelentkezőket a karriertervekről, a pedagóguspálya kiválasztásának okairól, az "egyéni életút-fejlődési tervekről" kérdezhetik.
Emellett vagy konkrét nevelési helyzetet kell értelmezni, véleményezni egy pedagógiai témájú szöveg alapján, vagy a jelentkező által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról kell beszélgetni, méghozzá a nevelési szempontok kiemelésével.
Van valamilyen szakirodalom,
amiből készülni kell?
Nincs.
Milyen hosszú
a vizsga?
A vizsga második része 15-20 perc, a bizottság háromfős.
Több egyetem tanári képzését is megjelöltem.
Az összes intézményben vizsgáznom kell?
Nem, csak a jelentkezési lap legelső helyén szereplő első intézményben kell vizsgázni. A többi egyetem, főiskola kötelesen elfogadni a vizsga eredményét.
Milyen eredményt
kaphatok?
A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, akkor sem kerülhet be tanárképzésre, ha a pontszáma egyébként elegendő lenne.
Akkor is vizsgáznom kell,
ha már most is tanárként dolgozom?
A pályán lévő pedagógusoknak nem kell vizsgázniuk, viszont egy igazolást be kell nyújtaniuk a betöltött pedagógus munkakörről.
Van más
feltétel is?
A jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányainak és az iskolai szakmai gyakorlatnak az elvégzését.
Az eduline-on minden infót megtaláltok a 2017-es felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
