A hét hírei: a 2014-es felvételi ponthatároktól a tanévkezdésig

Nyilvánosságra hozták a 2014-es felvételi ponthatárait, meghirdették a pótfelvételit, utánajártunk, milyen kiadásra számíthatnak az elsőévesek. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Megvannak a 2014-es ponthatárok

1300 diákkal többen, 73 973-an jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára az idei felvételin - ez azt jelenti, hogy tíz jelentkezőből heten jó hírt kaptak csütörtök este. Felsőoktatási szakképzésre 6 ezren, alapképzésre 47 ezren, osztatlan képzésre 6 ezren, mesterképzésére több mint 14 ezren kerültek be. A 2014-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg, a felvételiről szóló legfrissebb híreinket pedig itt találjátok.

Túry Gergely

Ezekre az egyetemi-főiskolai karokra került be a legtöbb felvételiző

Az ELTE bölcsészkarára, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karára, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karára került be a legtöbb jelentkező a 2014-es felvételin. Íme, a lista.

Indul a pótfelvételi

Augusztus 12-ig jelentkezhetnek a 2014-es pótfelvételire azok a diákok, akik egyetlen szakra sem kerültek be, vagy nem vettek részt az idei felvételin - a ponthatárokat augusztus 28-án hozzák majd nyilvánosságra.

Mennyibe kerül a tanévkezdés az egyetemeken, főiskolákon?

Önköltség, tankönyvek, gólyatábor, albérlet vagy kollégium - mekkora kiadásal jár az egyetemi-főiskolai tanévkezdés? Utánajártunk - itt olvashatjátok el cikkünket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.