A hét hírei: a 2014-es felvételi ponthatároktól a tanévkezdésig

Nyilvánosságra hozták a 2014-es felvételi ponthatárait, meghirdették a pótfelvételit, utánajártunk, milyen kiadásra számíthatnak az elsőévesek. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Megvannak a 2014-es ponthatárok

1300 diákkal többen, 73 973-an jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára az idei felvételin - ez azt jelenti, hogy tíz jelentkezőből heten jó hírt kaptak csütörtök este. Felsőoktatási szakképzésre 6 ezren, alapképzésre 47 ezren, osztatlan képzésre 6 ezren, mesterképzésére több mint 14 ezren kerültek be. A 2014-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg, a felvételiről szóló legfrissebb híreinket pedig itt találjátok.

Túry Gergely

Ezekre az egyetemi-főiskolai karokra került be a legtöbb felvételiző

Az ELTE bölcsészkarára, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karára, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karára került be a legtöbb jelentkező a 2014-es felvételin. Íme, a lista.

Indul a pótfelvételi

Augusztus 12-ig jelentkezhetnek a 2014-es pótfelvételire azok a diákok, akik egyetlen szakra sem kerültek be, vagy nem vettek részt az idei felvételin - a ponthatárokat augusztus 28-án hozzák majd nyilvánosságra.

Mennyibe kerül a tanévkezdés az egyetemeken, főiskolákon?

Önköltség, tankönyvek, gólyatábor, albérlet vagy kollégium - mekkora kiadásal jár az egyetemi-főiskolai tanévkezdés? Utánajártunk - itt olvashatjátok el cikkünket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.