A hét hírei: a 2014-es felvételi ponthatároktól a tanévkezdésig

Nyilvánosságra hozták a 2014-es felvételi ponthatárait, meghirdették a pótfelvételit, utánajártunk, milyen kiadásra számíthatnak az elsőévesek. Ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Megvannak a 2014-es ponthatárok

1300 diákkal többen, 73 973-an jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára az idei felvételin - ez azt jelenti, hogy tíz jelentkezőből heten jó hírt kaptak csütörtök este. Felsőoktatási szakképzésre 6 ezren, alapképzésre 47 ezren, osztatlan képzésre 6 ezren, mesterképzésére több mint 14 ezren kerültek be. A 2014-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg, a felvételiről szóló legfrissebb híreinket pedig itt találjátok.

Túry Gergely

Ezekre az egyetemi-főiskolai karokra került be a legtöbb felvételiző

Az ELTE bölcsészkarára, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karára, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karára, valamint a győri Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Karára került be a legtöbb jelentkező a 2014-es felvételin. Íme, a lista.

Indul a pótfelvételi

Augusztus 12-ig jelentkezhetnek a 2014-es pótfelvételire azok a diákok, akik egyetlen szakra sem kerültek be, vagy nem vettek részt az idei felvételin - a ponthatárokat augusztus 28-án hozzák majd nyilvánosságra.

Mennyibe kerül a tanévkezdés az egyetemeken, főiskolákon?

Önköltség, tankönyvek, gólyatábor, albérlet vagy kollégium - mekkora kiadásal jár az egyetemi-főiskolai tanévkezdés? Utánajártunk - itt olvashatjátok el cikkünket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.