Milyen érettségi eredményekből számolnak felvételi pontokat? Mi a helyzet a kétszintű rendszer bevezetése előtt tett vizsgákkal, és mikor érdemes újra érettségizni? Íme, a legfontosabb tudnivalók az érettségi és a felvételi kapcsolatáról.
Mely érettségi eredményeket veszik figyelembe a felvételi pontszámításnál?
Ha alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, maximum 500 pontot szerezhettek a felvételin. Az érettségi eredményekből kétféle pontot számolnak: a tanulmányi pontok egyik felét (100 pont), illetve az érettségi pontokat (200 pont).
A tanulmányi pontok esetében a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik, az érettségi pontoknál a képzési területen kötelező vagy kötelezően választható két érettségi tárgy százalékos eredményeit adják össze. Azt, hogy mely szakokon milyen tantárgyak közül választhattok, itt nézhetitek meg.
Mely szakokon kötelező az emelt szintű?
2015-ben több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, a jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen is kötelező emelt szintű érettségit tenni. A teljes listát itt találjátok.
Minden esetben jár többletpont az emelt szintű érettségiért?
Nem: csak akkor kapjátok meg a tantárgyként 50, maximum 100 többletpontot az emelt szintű érettségiért, ha - részben - abból számolják az érettségi pontokat (vagyis az adott szakon kötelező vagy kötelezően választható az adott tárgy). Emellett legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek.
Mikor érdemes újra érettségizni?
Ha az általatok választott szakon meghatározott kötelező tárgyakból nincs érettségitek, vagy emelt szinten kérik, és nektek csak középszintűtök van: a jelentkezésről itt olvashattok, a határidő február 16. Ugyanazon a szinten javító, emellett szintemelő vizsgát is tehettek, ha az eredményeteken szeretnétek javítani.
Mikor kell fizetni az érettségiért, és mennyit?
Az érettségi vizsgáért akkor kell fizetnetek, ha már van érettségi bizonyítványotok, már megszűnt a tanulói jogviszonyotok, illetve ha a bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen vizsga után második vagy további javító- és pótló vizsgát szeretnétek tenni. A vizsga díja középszint esetén az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15, emelt szint esetén 25 százaléka. Ez 2015-ben 16, illetve 26 ezer forint.
A nyelvvizsgát elfogadják emelt szintű érettségiként?
2006 óta minden diáknak kötelező legalább egy idegen nyelvből érettségiznie. A 2005-ig, nyelvvizsga alapján kapott érettségit elfogadják, ha a szakon középszintű érettségi eredményt várnak el a nyelvből.
Fontos: egy idegen nyelvből csak egy jogcímen kaphattok többletpontot, tehát vagy az emelt szintű érettségiért, vagy a nyelvvizsgáért. Automatikusan azzal számolnak, amelyikkel jobban jártok.
És az emelt szintű érettségit nyelvvizsgaként?
Az emelt szintű érettségi 60 százalék feletti eredmény esetén középfokú (B2), 40-59 százalék között alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgáként fogadható el. Ha két tanítási nyelvű iskolában szereztetek érettségi bizonyítványt, az felsőfokú (C1) vagy alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű. A nemzetiségi oktatásban szerzett érettségi bizonyítvány felsőfokú, középfokú és alapfokú nyelvvizsgával is egyenértékű lehet. Ebben az esetben az egyenértékűség automatikus, nem kell kérelmeznetek a megfeleltetést. A további feltételeket ebben a kormányrendeletben, az 54. paragrafusnál nézhetitek meg.
Milyen érettséginek minősül a 2005 előtt tett vizsga?
A kétszintű érettségi bevezetése, vagyis 2005 előtt tett érettségi vizsgák automatikusan középszintűnek minősülnek. Az érettségi pontok számításánál a jeles (5) érdemjegy 100 százaléknak, a jó (4) 79 százaléknak, a közepes (3) 59 százaléknak, az elégséges (2) pedig 39 százaléknak felel meg. Az 1974 előtt tett érettségik középszintű, 100 százalékos (jól megfelelt minősítés esetén), illetve 79 százalékos eredménynek (megfelelt minősítés esetén) felelnek meg.
Minden 2005 előtt szerzett érettségi eredményt beszámíthatanak?
Főszabályként a 2005 előtt szerzett érettségi bizonyítványból a közismereti érettségi vizsgatárgyak fogadtathatók el az érettségi pontszámításhoz. Itt nézhetitek meg, hogy melyik korábbi tantárgy milyen középszintű érettséginek feleltethető meg a kétszintű rendszerben. Ha a bizonyítványotokban szereplő tárgyat nem tartalmazza ez a lista, kérelmet kell benyújtanotok - ezt innen tölthetitek le.
Milyen eredményeket vesznek figyelembe?
Érettségi pontokat a gimnáziumi érettségi bizonyítványban, a szakközépiskolai bizonyítványban, illetve a rendes érettségi vizsgaidőszakban megszerzett, közismereti érettségi vizsgaeredményeket (is) tartalmazó szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványban szereplő eredményekből számítanak, vagyis a középfokú tanulmányok lezárásaként megszerzett végbizonyítványból.
Ha olyan korábbi intézménytípusban (pl. középfokú technikum) szereztetek bizonyítványt, ahol középfokú nevelés-oktatás folyt, és a kiállított bizonyítvány, oklevél az érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű, abból is számítható érettségi pont - szakképesítés megszerzésére felkészítő oktatási formák végén kiadott (szakközépiskolai) képesítő, érettségi-képesítő stb. bizonyítványokból viszont nem.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
