Itt a lista: ezek a legmagasabb ponthatárok a 2018-as felvételin

A Károli Gáspár Református Egyetem jogászképzéséhez 474, a nemzetközi tanulmányok szakhoz több egyetemen 472-478, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem levelező kommunikáció szakjához pedig 480 pont kellett. Ezek a legmagasabb ponthatárok 2018-ban.

  • Eduline
Fülöp Máté

A legmagasabb ponthatárt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen húzták: 500 pontot kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanár szakon szeretne tanulni.

Az 500 egyébként a maximálisan elérhető pontszám a felsőoktatási felvételin - ennél több pontot akkor sem lehet szerezni, ha valaki kettőnél több tárgyból tesz emelt szintű érettségit vagy több nyelvvizsgája is van. Az ELTE-nek erre a szakjára egyébként összesen egy felvételiző jelentkezett - vagyis az ő pontszáma lett a végleges ponthatár.

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

A Károli Gáspár Református Egyetem osztatlan jogászképzésén 474 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez - ez komoly emelés volt a 460-as előzetes ponthatárhoz képest.

A nemzetközi tanulmányok alapképzésen is nagyon magas ponthatárok születtek: a Széchenyi István Egyetemen például 472-nél, a Pécsi Tudományegyetemen 478-nál, a Corvinuson 466-nál (angol nyelvű) és 465-nél (magyar nyelvű) húzták meg a limitet.

A kommunikáció és médiatudomány alapszakhoz is sok pont kellett: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem levelező képzésén például 480 a ponthatár, a BME-n a nappalis képzéshez 464 pont kellett.

A nemzetközi tanulmányok szakon a legmagasabb ponthatárt a Pécsi Tudományegyetemen húzták, ott 478 a limit, a Széchenyi István Egyetemen 472, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 470. 

Hogyan lehet 500 pontot szerezni?

Ilyen magas pontszámot két esetben lehet elérni. Vagy valaki 100 százalékos érettségit tett abból a két tárgyból, amely az adott szakon kötelező vagy választható, és mellé szerzett még 100 többletpontot (például úgy, hogy emelt szinten érettségizett ebből a két tárgyból, vagy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen 1-10. helyezést ért el) - ám valószínűleg kevés ilyen teljesítményű felvételiző van.

A másik lehetőség sem sokkal egyszerűbb: a maximális 500 pontot kapják meg a felvételin azok a jelentkezők, akik olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1–6. helyezést értek el.

Jönnek a 2018-as felvételi ponthatárok! Tudósítás percről percre

Este nyolckor nyilvánosságra hozzák a 2018-as felvételi ponthatárait - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok a legnépszerűbb szakokról, egyetemekről és főiskolákról, tudósítóink a Pont Ott Partiról adnak majd helyzetjelentést, este nyolckor pedig jövünk a ponthatárokkal! Tudósítás percről percre. 16:02A legnépszerűbb szakok listája ... egy OKJ-s képzés jó választás.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.