Itt a lista: ezek a legmagasabb ponthatárok a 2018-as felvételin

A Károli Gáspár Református Egyetem jogászképzéséhez 474, a nemzetközi tanulmányok szakhoz több egyetemen 472-478, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem levelező kommunikáció szakjához pedig 480 pont kellett. Ezek a legmagasabb ponthatárok 2018-ban.

  • Eduline
Fülöp Máté

A legmagasabb ponthatárt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen húzták: 500 pontot kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanár szakon szeretne tanulni.

Az 500 egyébként a maximálisan elérhető pontszám a felsőoktatási felvételin - ennél több pontot akkor sem lehet szerezni, ha valaki kettőnél több tárgyból tesz emelt szintű érettségit vagy több nyelvvizsgája is van. Az ELTE-nek erre a szakjára egyébként összesen egy felvételiző jelentkezett - vagyis az ő pontszáma lett a végleges ponthatár.

Itt a teljes lista: a 2018-as felvételi összes ponthatára

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek. Az idén több mint 107 ezer diák jelentkezett egyetemre és főiskolára, a legtöbben, mintegy 73 ezren alapképzésre adtak be kérelmet, mesterképzésre több mint 18 ezren jelentkeztek, osztatlan képzésre mintegy 11 600-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 4800-an felvételiztek.

A Károli Gáspár Református Egyetem osztatlan jogászképzésén 474 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez - ez komoly emelés volt a 460-as előzetes ponthatárhoz képest.

A nemzetközi tanulmányok alapképzésen is nagyon magas ponthatárok születtek: a Széchenyi István Egyetemen például 472-nél, a Pécsi Tudományegyetemen 478-nál, a Corvinuson 466-nál (angol nyelvű) és 465-nél (magyar nyelvű) húzták meg a limitet.

A kommunikáció és médiatudomány alapszakhoz is sok pont kellett: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem levelező képzésén például 480 a ponthatár, a BME-n a nappalis képzéshez 464 pont kellett.

A nemzetközi tanulmányok szakon a legmagasabb ponthatárt a Pécsi Tudományegyetemen húzták, ott 478 a limit, a Széchenyi István Egyetemen 472, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 470. 

Hogyan lehet 500 pontot szerezni?

Ilyen magas pontszámot két esetben lehet elérni. Vagy valaki 100 százalékos érettségit tett abból a két tárgyból, amely az adott szakon kötelező vagy választható, és mellé szerzett még 100 többletpontot (például úgy, hogy emelt szinten érettségizett ebből a két tárgyból, vagy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen 1-10. helyezést ért el) - ám valószínűleg kevés ilyen teljesítményű felvételiző van.

A másik lehetőség sem sokkal egyszerűbb: a maximális 500 pontot kapják meg a felvételin azok a jelentkezők, akik olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1–6. helyezést értek el.

Jönnek a 2018-as felvételi ponthatárok! Tudósítás percről percre

Este nyolckor nyilvánosságra hozzák a 2018-as felvételi ponthatárait - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok a legnépszerűbb szakokról, egyetemekről és főiskolákról, tudósítóink a Pont Ott Partiról adnak majd helyzetjelentést, este nyolckor pedig jövünk a ponthatárokkal! Tudósítás percről percre. 16:02A legnépszerűbb szakok listája ... egy OKJ-s képzés jó választás.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.