"A frontális oktatás már nem csodaszer" - a Mérnök Színház budapesti előadásán jártunk

A Zrínyi Miklós Gimnázium tanulói láthatták először a fővárosban azt a rendhagyó színházi előadást, amely a mérnöki pályáról és az abban rejlő lehetőségekről szól. Lady Gaga, Merlin varázsló és egy különleges magyar találmány nyomában.

  • Varga Laura

 „Az előadás kettős szerepet lát el. Fontos, hogy bemutassuk a mérnöki pályát, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyerekek így színházba mennek” – mondta az eduline-nak Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója, aki megvalósította a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség ötletét, miszerint a pályaválasztáshoz nemcsak információkat kell adni, hanem „érzelmi impulzusokat is”. Vagyis meg kell mutatni, hogy milyen karriert és előnyöket tartogat a mérnöki munka - erről szól a Mérnök Színház.

Mérnök Színház
A színpadon Merlin varázsló és mérnöknek tanuló Jancsi komoly feladatot kap. A hozzájuk érkezett űrlényeknek, a Xanaxoknak kell megtanítani újra a „mérnöki gondolkodást”. Jancsi barátai, akik kommunikáció és andragógia szakra akarnak jelentkezni, illetve a valóságshow-k világába szeretnének betörni, meglátogatják Jancsit, így ők is megtudják, hogy már Erdei Zsolt, Lady Gaga és Robert Pattinson is a mérnöki pálya felé kacsingat. A barátok később megépítik a magyar találmányt, a Moveo összecsukható robogót, ami ráébreszti őket arra, hogy a mérnöki munka tele van kihívásokkal. Mivel az előadásban egyszerre van jelen a film és a színház, a modern színpadkép közelebb hozza a színházat a tizenévesekhez.

A darabot tavaly mutatták be, később pedig országos turnéra indultak a színészek, néhány napja – Budapesten elsőként – a Zrínyi Miklós Gimnázium diákjai nézhették meg az előadást a Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központban. Edényi László, a gimnázium igazgatója szerint ma másképp kell tanítani, mint tíz-húsz éve. „A frontális oktatás a diákokra nem úgy hat, mint régen. Egyre több inger éri őket, így az iskola könnyen unalmassá válhat számukra. Ezért kell őket kirándulásokra, múzeumba vinni, vendégelőadókat hívni, hogy élményeket szerezhessenek” – mondta.

„Már egy power pointos diavetítés is csodákat tud tenni az órán” – tette hozzá Kertész Gabriella, a Zrínyi Miklós Gimnázium matematika-informatika szakos tanár, aki szerint az előadás elsősorban a 13-17 éveseknek szól.

Kertész Gabriella szerint a műszaki és a természettudományi képzések népszerűtlenségének egyik oka, hogy a diákok elhiszik: ők nem „reálosok”. „Eldöntik, hogy nekik ez nem megy, és kész. Ezen nagyon nehéz változtatni, teljesen bezárkóznak. Ezért fontosak az ilyen előadások vagy a vendégelőadók meghívása” – mondta a pedagógus, hozzátéve: így esélyt adnak arra, hogy a diákok rájöhessenek: a természettudományos tantárgyak is lehetnek érdekes.

A X. kerületi gimnázium egész évben kiemelten foglalkozik a természettudományos pályákkal, a tél végén tematikus napokat is tartanak. „Idén a közlekedést választottuk, így valamennyire minden tantárgy tanmenete eköré épül a témanapokon” – mondta.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.