Továbbtanulnál? Itt van minden infó a felvételiről

Hogyan szerezhettek állami ösztöndíjas helyet? Melyek a legnépszerűbb alapszakok? Milyen a felvételi? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a felsőoktatási felvételiről.

  • Eduline
Túry Gergely

Határidők és jelentkezés

Az egyetemi, főiskolai képzésekre évente három alkalommal lehet jelentkezni: az általános (tavaszi) felvételi eljárás jelentkezési határideje általában február 15., a keresztféléves (őszi) eljárásé pedig november 15. Ez az eljárási díj befizetési határideje is: ez legalább kilencezer forint, amelyért öt képzést jelölhettek meg (ugyanannak a szaknak az állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít), a további képzések megjelöléséért két-kétezer forintot kell fizetnetek.

A pótfelvételit augusztusban tartják: ekkor azokon a képzéseken hirdetnek meg - szinte kizárólag önköltséges - helyeket, amelyeket az általános felvételi eljárásban nem töltöttek fel. A pótfelvételin csak egy szakra lehet jelentkezni, és ha bekerültök, az általános felvételi eljáráson bejutott diákokkal együtt, szeptemberben kezdhetitek el az egyetemet, főiskolát.

Jelentkezni az e-felvételi rendszerén keresztül lehet, de így is hitelesíteni kell majd a jelentkezést. Ezt ügyfélkapun keresztül vagy postai úton tehetitek majd meg.

A ponthatárok – így az is, ki került be – általában július végén hirdetik ki. A pontos határidőket, a tudnivalókat és a meghirdetett szakok listáját minden felvételi eljárásban a felvi.hu-n közzétett Felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg.

Ők biztosan nem kerülnek be egyetemre, főiskolára

A minimumponthatárt minden felvételizőnek el kell érnie, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be. Ez 2015-ben az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 pont volt - jó hír, hogy a mostani keresztféléves felvételire jelentkezőknek is ennyit kell elérniük.

A ponthatárok a tervek szerint már nem nőnek tovább, Palkovics László államtitkár szerint ugyanis nem jelentene minőségi változást, ha 300 lenne a minimumponthatár.

Azoknak, akik mesterképzésre jelentkeznek, a 100 pontból legalább 50-et kell szerezniük.

Azt viszont már most lehet tudni, hogy mely szakokhoz kell emelt szintű érettségi, ezek listáját itt találjátok.

2020-tól viszont már nehezedni fog a felvételi, ugyanis felvételi követelmény lesz a középfokú nyelvtudás.

A legnépszerűbb szakok

A 2015-ös tavaszi felvételin az alap- és osztatlan képzések közül a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb, ezt a gépészmérnöki, valamint a mérnökinformatikus szak követte. A top 10-be bekerült még a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, az ápolás és betegellátás, a műszaki menedzser, óvodapedagógus, pszichológia és a gazdaságinformatikus is.

A pótfelvélin gazdálkodási és menedzsment alapképzésre, jogász osztatlan szakra jelentkeztek a legtöbben - a részleteket itt találjátok.

Hogyan szerezhettek állami helyet?

Azokon a szakokon, amelyeken állami ösztöndíjas és önköltséges képzés is indul, elvileg az, aki befér az intézmény által meghatározott kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Ugyanakkor „a minőség védelme érdekében” az adott egyetem vagy főiskola dönthet úgy, hogy bizonyos képzéseken magasabb ponthatárt húz - akkor is, ha a jelentkezők száma alacsonyabb a szakos kapacitásnál.

41 szakon – így például a gazdasági alapképzéseken, a kommunikáció- és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok és az andragógia alapszakon, illetve az osztatlan jogászképzésen, illetve a jogi alapszakokon - központi ponthatárt kell elérniük a felvételizőknek, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni. A már önmagában is magas pontszámok azonban csak minimumkövetelmények: az egyetem, főiskola ennél magasabban is meghúzhatja a támogatott képzés ponthatárát. Azt, hogy ezeknek a szakoknak a listáját csökkentik vagy növelik, decemberben derül ki.

Pontszámítási szabályok

Ha alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, összesen 500 pontot gyűjthettek a felvételin. 200-200 pontot kaphattok a tanulmányi, illetve az érettségin elért eredményetekre, ezek mellett maximum 100 többletpontot szerezhettek. A részletes szabályokat itt találjátok.

Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, kétféleképpen számolhatják ki a felvételi pontszámotokat: vagy figyelembe veszik a tanulmányi és az érettségi pontokat is, vagy megduplázzák az érettségi pontokat - automatikusan azt a módszert használják, amelyikkel jobban jártok. Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Szándék van a kulturális dolgozók béremelésére, de konkrét időpont vagy vállalás továbbra sincs

Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.

Hogyan tudsz átkerülni fizetős képzésről államira?

Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.