Hogyan szerezhettek állami ösztöndíjas helyet? Melyek a legnépszerűbb alapszakok? Milyen a felvételi? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a felsőoktatási felvételiről.
Határidők és jelentkezés
Az egyetemi, főiskolai képzésekre évente három alkalommal lehet jelentkezni: az általános (tavaszi) felvételi eljárás jelentkezési határideje általában február 15., a keresztféléves (őszi) eljárásé pedig november 15. Ez az eljárási díj befizetési határideje is: ez legalább kilencezer forint, amelyért öt képzést jelölhettek meg (ugyanannak a szaknak az állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít), a további képzések megjelöléséért két-kétezer forintot kell fizetnetek.
A pótfelvételit augusztusban tartják: ekkor azokon a képzéseken hirdetnek meg - szinte kizárólag önköltséges - helyeket, amelyeket az általános felvételi eljárásban nem töltöttek fel. A pótfelvételin csak egy szakra lehet jelentkezni, és ha bekerültök, az általános felvételi eljáráson bejutott diákokkal együtt, szeptemberben kezdhetitek el az egyetemet, főiskolát.
Jelentkezni az e-felvételi rendszerén keresztül lehet, de így is hitelesíteni kell majd a jelentkezést. Ezt ügyfélkapun keresztül vagy postai úton tehetitek majd meg.
A ponthatárok – így az is, ki került be – általában július végén hirdetik ki. A pontos határidőket, a tudnivalókat és a meghirdetett szakok listáját minden felvételi eljárásban a felvi.hu-n közzétett Felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg.
Ők biztosan nem kerülnek be egyetemre, főiskolára
A minimumponthatárt minden felvételizőnek el kell érnie, különben sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be. Ez 2015-ben az alap- és osztatlan képzéseken 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 pont volt - jó hír, hogy a mostani keresztféléves felvételire jelentkezőknek is ennyit kell elérniük.
A ponthatárok a tervek szerint már nem nőnek tovább, Palkovics László államtitkár szerint ugyanis nem jelentene minőségi változást, ha 300 lenne a minimumponthatár.
Azoknak, akik mesterképzésre jelentkeznek, a 100 pontból legalább 50-et kell szerezniük.
Azt viszont már most lehet tudni, hogy mely szakokhoz kell emelt szintű érettségi, ezek listáját itt találjátok.
2020-tól viszont már nehezedni fog a felvételi, ugyanis felvételi követelmény lesz a középfokú nyelvtudás.
A legnépszerűbb szakok
A 2015-ös tavaszi felvételin az alap- és osztatlan képzések közül a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb, ezt a gépészmérnöki, valamint a mérnökinformatikus szak követte. A top 10-be bekerült még a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, az ápolás és betegellátás, a műszaki menedzser, óvodapedagógus, pszichológia és a gazdaságinformatikus is.
A pótfelvélin gazdálkodási és menedzsment alapképzésre, jogász osztatlan szakra jelentkeztek a legtöbben - a részleteket itt találjátok.
Hogyan szerezhettek állami helyet?
Azokon a szakokon, amelyeken állami ösztöndíjas és önköltséges képzés is indul, elvileg az, aki befér az intézmény által meghatározott kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait. Ugyanakkor „a minőség védelme érdekében” az adott egyetem vagy főiskola dönthet úgy, hogy bizonyos képzéseken magasabb ponthatárt húz - akkor is, ha a jelentkezők száma alacsonyabb a szakos kapacitásnál.
41 szakon – így például a gazdasági alapképzéseken, a kommunikáció- és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok és az andragógia alapszakon, illetve az osztatlan jogászképzésen, illetve a jogi alapszakokon - központi ponthatárt kell elérniük a felvételizőknek, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni. A már önmagában is magas pontszámok azonban csak minimumkövetelmények: az egyetem, főiskola ennél magasabban is meghúzhatja a támogatott képzés ponthatárát. Azt, hogy ezeknek a szakoknak a listáját csökkentik vagy növelik, decemberben derül ki.
Pontszámítási szabályok
Ha alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, összesen 500 pontot gyűjthettek a felvételin. 200-200 pontot kaphattok a tanulmányi, illetve az érettségin elért eredményetekre, ezek mellett maximum 100 többletpontot szerezhettek. A részletes szabályokat itt találjátok.
Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, kétféleképpen számolhatják ki a felvételi pontszámotokat: vagy figyelembe veszik a tanulmányi és az érettségi pontokat is, vagy megduplázzák az érettségi pontokat - automatikusan azt a módszert használják, amelyikkel jobban jártok. Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
