Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere, és hogyan jelentkezhettek. Első rész: Németország.
2014. októbere óta Németország egyetlen tartományában sincs tandíj az állami egyetemeken és főiskolákon. Mindenhol fizetni kell viszont tanulmányi hozzájárulást: ez félévente 150-250 eurót (60 ezer forintot) jelent, és magába foglalja a könyvtár és a sportlétesítmények ingyenes használatát, sok helyen pedig féléves tömegközlekedési bérletet is kaptok. A magánegyetemeken ezzel szemben akár évi 20 ezer eurós tandíjat is kérhetnek.
Ha kollégiumban laktok, havonta 200-400 eurós költséggel számoljatok, ha pedig többen vesztek ki egy albérletet, 300-500 euróból jöhettek ki fejenként. A megélhetésre ezen felül 200-300 euróra lesz szükségetek.
A németországi felsőoktatás rendszere a magyaréhoz hasonló: az intézményeknek két fajtája van, az Universität (egyetem) és a Fachhochschule (főiskola). A főiskolák gyakorlatorientált képzést nyújtanak, és a tanulmányok része a vállalatoknál töltött szakmai gyakorlat is. Ehhez a duális képzési rendszerhez hasonlót szeretnének Magyarországon is kialakítani, az első képzések szeptemberben indulnak: a részleteket itt találjátok.
| Ezek Németország legjobb egyetemei |
A német felsőoktatási intézmények előkelő helyen végeznek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. A Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 200-as listájára 13 egyetem került fel. Az 1386-ban alapított heidelbergi Ruprecht-Karls-Universität a 49. helyen végzett, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität az 52., a szintén müncheni Technische Universität pedig az 54. lett. A listán a freiburgi Albert-Ludwigs-Universitaet a 121., a Karlsruhe Institute of Technology (KIT) pedig a 127. helyet szerezte meg. A berlini Humboldt a 134., az Eberhard Karls Universität Tübingen pedig a 141. helyen végzett. A A göttingeni Georg-August-Universität a 146., az RWTH Aachen University (Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule Aachen) pedig a 147. lett. A berlini Freie Universität a 150., a bonni Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität pedig a 177. helyet szerezte meg. A berlini Technische Universität a 192., a hamburgi egyetem pedig a 192. helyen végzett. |
Alap- , osztatlan- és mesterképzések, illetve doktori képzések közül válogathattok. Az itthoni maior-minor szisztémához hasonlóan az alapszakokon specializálódhattok egy tárgyra (Monobachelor), vagy kombinálhatjátok ezeket (Kombinationsbachelor/2-Fach-Bachelor). Osztatlan képzési rendszerben indítják például az orvosi és jogi szakokat, művészeti képzéseket pedig általában külön erre specializálódott intézményekben találhattok.
A tanév két szemeszterre oszlik, amelyek az itthoni rendszerhez képest később kezdődnek: a tavaszi-nyári áprilisban, az őszi-téli pedig októberben. A szorgalmi időszakot vizsgaidőszak követi.
Hogyan jelentkezhettek?
Németországban nincs egységes felvételi rendszer és határidő sem: általában áprilistól júliusig kell benyújtanotok a jelentkezéseteket (ha a tavaszi szemeszterben kezdenétek el a képzést, akkor januárig). Nézzétek meg az egyetem, főiskola honlapját: van, ahol csak az online jelentkezési lapot kell kinyomtatni és a szükséges fénymásolatokkal együtt postára adni, de van olyan egyetem is, ahol motivációs levelet és önéletrajzot is kérnek, vagy felvételi vizsgát is tartanak.
A felvételi feltétele a C1-C2-es szintű nyelvvizsga: mindenhol elfogadják a TestDaF (Test Deutsch als Fremdsprache) nyelvvizsgát, amelyet Budapesten a Goethe Intézetben tehettek le. Ehelyett választhatjátok a Goethe C2-es szintű Grosses Deutsches Sprachdiplom (GDS) vizsgáját is.
Van olyan intézmény, amely saját vizsgát (DSH - Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang) írat azokkal a diákokkal, akiknek nincs nyelvvizsga-bizonyítványuk, de egyébként megfelelnek a felvételi követelményeknek.
Több száz angol nyelvű képzés közül is válogathattok: ezeken nem feltétel a német nyelvtudás. Részképzés, szakmai gyakorlat, nyári tanulmányút: az aktuális külföldi ösztöndíjakat itt találjátok, egy dél-koreai lehetőségről itt, egy New York-iról pedig itt olvashattok. Arról, hogy hogyan végezhetitek el a szakmai gyakorlatot külföldön az Erasmus+ programmal, itt találtok információt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
