Idén érettségiztek vagy diplomáztok, és külföldi továbbtanulásban gondolkodtok? Cikksorozatunkban megnézzük, milyen az egyes országok felsőoktatási rendszere, és hogyan jelentkezhettek. Első rész: Németország.
2014. októbere óta Németország egyetlen tartományában sincs tandíj az állami egyetemeken és főiskolákon. Mindenhol fizetni kell viszont tanulmányi hozzájárulást: ez félévente 150-250 eurót (60 ezer forintot) jelent, és magába foglalja a könyvtár és a sportlétesítmények ingyenes használatát, sok helyen pedig féléves tömegközlekedési bérletet is kaptok. A magánegyetemeken ezzel szemben akár évi 20 ezer eurós tandíjat is kérhetnek.
Ha kollégiumban laktok, havonta 200-400 eurós költséggel számoljatok, ha pedig többen vesztek ki egy albérletet, 300-500 euróból jöhettek ki fejenként. A megélhetésre ezen felül 200-300 euróra lesz szükségetek.
A németországi felsőoktatás rendszere a magyaréhoz hasonló: az intézményeknek két fajtája van, az Universität (egyetem) és a Fachhochschule (főiskola). A főiskolák gyakorlatorientált képzést nyújtanak, és a tanulmányok része a vállalatoknál töltött szakmai gyakorlat is. Ehhez a duális képzési rendszerhez hasonlót szeretnének Magyarországon is kialakítani, az első képzések szeptemberben indulnak: a részleteket itt találjátok.
| Ezek Németország legjobb egyetemei |
A német felsőoktatási intézmények előkelő helyen végeznek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. A Quacquarelli Symonds 2014/2015-ös világrangsorának top 200-as listájára 13 egyetem került fel. Az 1386-ban alapított heidelbergi Ruprecht-Karls-Universität a 49. helyen végzett, a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität az 52., a szintén müncheni Technische Universität pedig az 54. lett. A listán a freiburgi Albert-Ludwigs-Universitaet a 121., a Karlsruhe Institute of Technology (KIT) pedig a 127. helyet szerezte meg. A berlini Humboldt a 134., az Eberhard Karls Universität Tübingen pedig a 141. helyen végzett. A A göttingeni Georg-August-Universität a 146., az RWTH Aachen University (Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule Aachen) pedig a 147. lett. A berlini Freie Universität a 150., a bonni Rheinische Friedrich-Wilhelms-Universität pedig a 177. helyet szerezte meg. A berlini Technische Universität a 192., a hamburgi egyetem pedig a 192. helyen végzett. |
Alap- , osztatlan- és mesterképzések, illetve doktori képzések közül válogathattok. Az itthoni maior-minor szisztémához hasonlóan az alapszakokon specializálódhattok egy tárgyra (Monobachelor), vagy kombinálhatjátok ezeket (Kombinationsbachelor/2-Fach-Bachelor). Osztatlan képzési rendszerben indítják például az orvosi és jogi szakokat, művészeti képzéseket pedig általában külön erre specializálódott intézményekben találhattok.
A tanév két szemeszterre oszlik, amelyek az itthoni rendszerhez képest később kezdődnek: a tavaszi-nyári áprilisban, az őszi-téli pedig októberben. A szorgalmi időszakot vizsgaidőszak követi.
Hogyan jelentkezhettek?
Németországban nincs egységes felvételi rendszer és határidő sem: általában áprilistól júliusig kell benyújtanotok a jelentkezéseteket (ha a tavaszi szemeszterben kezdenétek el a képzést, akkor januárig). Nézzétek meg az egyetem, főiskola honlapját: van, ahol csak az online jelentkezési lapot kell kinyomtatni és a szükséges fénymásolatokkal együtt postára adni, de van olyan egyetem is, ahol motivációs levelet és önéletrajzot is kérnek, vagy felvételi vizsgát is tartanak.
A felvételi feltétele a C1-C2-es szintű nyelvvizsga: mindenhol elfogadják a TestDaF (Test Deutsch als Fremdsprache) nyelvvizsgát, amelyet Budapesten a Goethe Intézetben tehettek le. Ehelyett választhatjátok a Goethe C2-es szintű Grosses Deutsches Sprachdiplom (GDS) vizsgáját is.
Van olyan intézmény, amely saját vizsgát (DSH - Deutsche Sprachprüfung für den Hochschulzugang) írat azokkal a diákokkal, akiknek nincs nyelvvizsga-bizonyítványuk, de egyébként megfelelnek a felvételi követelményeknek.
Több száz angol nyelvű képzés közül is válogathattok: ezeken nem feltétel a német nyelvtudás. Részképzés, szakmai gyakorlat, nyári tanulmányút: az aktuális külföldi ösztöndíjakat itt találjátok, egy dél-koreai lehetőségről itt, egy New York-iról pedig itt olvashattok. Arról, hogy hogyan végezhetitek el a szakmai gyakorlatot külföldön az Erasmus+ programmal, itt találtok információt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
