Kellemetlen meglepetés a töriérettségin: hiányzott egy térkép az atlaszból?

Nincs a huszadik század végéről készített etnikai térkép a középiskolai történelmi atlaszban, pedig a középszintű...

  • Eduline
Magyarországi kisebbségek - nincs ide passzoló térkép az atlaszban?
túry

Nincs a huszadik század végéről készített etnikai térkép a középiskolai történelmi atlaszban, pedig a középszintű töriérettségi egyik - a magyarországi kisebbségekről szóló - esszéfeladatának utasításában az áll: "használja a középiskolai történelmi atlaszt". Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint elképzelhető, hogy a legújabb kiadásban már szerepel a feladathoz használható térkép, de a pár évvel ezelőtt forgalomba hozott atlaszokban még nincs ilyen. Hogyan reagált az Oktatási Hivatal a problémára? Friss összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A középszintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa

Az emelt szintű történelemérettségi hivatalos javítókulcsa

Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai

Itt pedig az írásbeli második részének megoldási javaslatait nézhetitek meg

Idén érettségizel?
Az írásbeli után azonnal szeretnéd megtudni, hány pontot szereztél? Az eduline-on rögtön a vizsga után megtalálod a középszintű feladatsorokat és a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Lájkold az eduline-t a Facebookon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre itt, így emailben is megkapod a megoldásokat, sőt szaktanárainktól is kérdezhetsz!

A középszintű írásbeli második, esszéfeladatokból álló részében nyolc témát kaptak a diákok, ezek közül azonban csak hármat - egyet az egyetemes történelemből és kettőt a magyar történelemből - kell kidolgozniuk. A rendszerváltás utáni magyar társadalom nemzeti és etnikai kisebbségeihez kapcsolódó esszét tehát nem kötelező választani. Az esszéfeladatokról bővebb információt itt találtok, folyamatosan frissülő összefoglalónkat pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.