Mikor lesz az érettségi, meddig jelentkezhettek a felsőoktatásba, milyenek a pontszámítás szabályai, és mit kell tudnotok az OKJ-ről? Soroljuk az utolsó év legfontosabb tudnivalóit.
Mikor kell jelentkezni az egyetemekre, főiskolákra?
A jelentkezési időszak december végén kezdődik, a határidő pedig rendszerint február 15-e, eddig kell kitölteni a jelentkezési lapot és befizetni az eljárási díjat. A részleteket decemberben, a 2015-ös felvételi tájékoztatóban hozzák nyilvánosságra.
Mit kell tudnotok az OKJ-s képzésekről?
Az első OKJ-s szakma megszerzése mindenkinek ingyenes, életkortól függetlenül, viszont 21 év felett már csak esti vagy levelező képzésekre járhattok. Abban az évben jelentkezhettek utoljára nappali tagozatra, amelyben a 20. életéveteket töltitek be. A legfontosabb tudnivalókat itt találjátok.
Mit kell tudnotok a külföldi egyetemekről?
Egyre több hallgató megy külföldre tanulni, Erasmusszal részképzésen vehettek részt, de több olyan európai ország is van, ahol ingyenes a felsőoktatás, így egy teljes képzést is elvégezhettek külföldön. Erről szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Milyen tablót válasszatok?
Minden évben több válogatást is mutatunk nektek a legjobb és legfurcsább tablókról, van köztük mesefigurás, sörcímkés, Schwarzenegger-filmet idéző, windowsos, és még orvosi igazolásos is. Itt nézhetitek meg a legjobbakat.
Meddig kell iskolába járni?
A végzősök utolsó tanítási napja 2015. április 30-a, csütörtök. A Belügyminisztérium fenntartása alá tartozó szakközépiskolákban 2015. május 22-én, pénteken, a Honvédelmi Minisztérium iskoláiban pedig 2015. május 29-én lesznek utoljára órák.
Mikor lesz az érettségi?
A tavaszi érettségi időszak írásbeli vizsgái 2015. május 4-én, hétfőn kezdődnek és május 26-án fejeződnek be, az emelt szintű szóbeliket június 4. és 11. között, a középszintűeket pedig június 15. és 26. között tartják. Május 4-én magyarból, 5-én matekból, 6-án töriből, 7-én angolból, 8-án németből vizsgáztok, az érettségi és a teljes 2014/2015-ös tanév időbeosztását itt találjátok.
Változnak az érettségi szabályai?
2015-ben is csak azokból a tantárgyakból tehettek emelt érettségit, amelyek megtalálhatók az Oktatási Hivatal listáján. Új választható tantárgy lesz a pszichológia, viszont több tárgyból már nem lehet érettségit tenni. Korábban 20-ról 25 százalékra emelték a kettes ponthatárát, már csak tavasszal tehettek előrehozott érettségit, és akkor sem minden tantárgyból, illetve megszűntek a nemzetiségi érettségik is. A részleteket itt olvashatjátok.
Változnak a felvételi szabályai?
Több változás is lesz. Egyrészt eltűnik a papír alapú jelentkezési lap, ezentúl csak az e-felvételiben adhatjátok be a jelentkezéseteket. Másrészt emelkedik a minimumponthatár, és egyre több szakon kötelező az emelt szintű érettségi - a szakok listáját itt találjátok. Ahhoz, hogy felvegyenek titeket alap- vagy osztatlan képzésre, a tavalyi 260 helyett minimum 280 pontot kell elérnetek.
Az ötven óra közösségi munka a 2015-ben érettségizőknek még nem kötelező, a mostani 11. osztályosoknak viszont már az. Erről itt olvashattok bővebben.
Hogyan számítják a felvételi pontokat?
A fontosabb pontszámítási szabályok az idén nem változnak. Az alap- és osztatlan szakokra jelentkezők maximum 500 pontot érhetnek el a felvételin, ebből 200-200 pont jár a tanulmányi, illetve az érettségi eredményekért, a maradék 100 pedig többletpontokkal szerezhető meg (ezek például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért vagy OKTV-eredményért járnak).
A tanulmányi pontoknál az utolsó két év végi jegyeket, illetve az érettségin szerzett osztályzatokat veszik figyelembe, az érettségi pontoknál viszont csak két olyan tárgy százalékos eredménye számít, amely a kiválasztott képzési területen kötelező vagy kötelezően választható. A 400 pontot megszerezhetitek úgy is, hogy az érettségi pontokat duplázzátok. A részletekért kattintsatok ide.
Mikor derülnek ki a felvételi ponthatárok?
2015. július végén hozzák nyilvánosságra a ponthatárokat, a konkrét időpontot decemberben hirdetik ki, a felvételi tájékoztatóban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
