Átmennétek a matekérettségin, ha ma lenne?

Matematikából, történelemből és közgazdaságtanból tartott próbaérettségit szombaton a Studium Generale (SG), a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítője. Ha lemaradtatok a próbaérettségiről, de kipróbálnátok, hány pontot érnétek el, itt az alkalom.

  • Eduline
Shutterstock

A középszintű próbaérettségi 1. része

A középszintű próbaérettségi 2. része

A középszintű próbaérettségi megoldókulcsa

Az emelt szintű próbaérettségi

Az emelt szintű próbaérettségi megoldókulcsa

Hogyan kezdjétek el?

Csináljatok mindent úgy, mint a "rendes" érettségin - csak legális puskákat használjatok (például a négyjegyű függvénytáblázatot), és ügyeljetek arra, hogy ne fussatok ki az időből.

A középszintű írásbeli 180 percig tart, vagyis legalább három órát kell a próbaérettségire szánnotok. Először az I. feladatlapot kell megoldani 45 perc alatt: ez 10-12 kérdést tartalmaz, amely az alapfogalmakra, definíciókra, egyszerű összefüggésekre kérdez rá. Ezekre összesen 30 pontot kaphattok.

A II. feladatlapra 135 percetek van, a jó válaszokkal 70 pontot gyűjthettek. Összesen öt feladatot kell megoldani: három, egyenként 9-14 pontosat, valamint két, 17 pontos feladatot - utóbbinál van némi választási lehetőség is, három példa közül kell kiválasztani a két legszimpatikusabbat. A II. feladatlap feladatai összetettek, több részkérdésből állnak, és több témakört érintenek.

Később, a próbaérettségi kitöltése után azokkal a feladatokkal is próbálkozzatok meg, amelyek kimaradtak - így többféle témakört be tudtok gyakorolni.

Emelt szinten az írásbeli vizsga 240 percig tart, ha ezt próbáljátok meg, készítsetek be szőlőcukrot/csokit és vizet vagy üdítőt. Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, ezek több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatából kell négyet kiválasztani és megoldani. Az írásbeli összpontszáma 115, az első részfeladatsorért maximum 51, a másodikért 64 pont jár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.