Azzal tisztában vagytok, maximum hány pontot lehet szerezni a felvételin - de mi a helyzet, ha ugyanabból a nyelvből van emelt érettségitek és nyelvvizsgátok, ha diplomásként jelentkeztek alapszakra, vagy ha nem tanultatok természettudományos tárgyakat a középiskolában? Olvasói kérdésekből szemezgettünk.
Hátrányos helyzetnek számítok, ha a szüleim elváltak?
Nem feltétlenül. 40 többletpont jár hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért, de a hátrányos helyzet megállapításához nem elegendő az, ha elváltak a szüleitek, hanem arra van szükség, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint is hátrányos helyzetűnek minősüljetek. Az esélyegyenlőségi jogcímeken adható többletpontokról szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok, a hátrányos helyzet meghatározásáról pedig itt találtok további infókat.
Emelt szintű érettséginek számít
a nyelvvizsga?
2006 óta a nyelvvizsga már nem váltja ki az emelt szintű érettségit.
Mi történik, ha egy nyelvből emelt szintű érettségit teszek, és nyelvvizsgám is van az adott nyelvből?
Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyik jogcímen kaphattok többletpontot. Mivel az emelt érettségiért 50 pont, a középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 pont, a felsőfokúért (C1) pedig 40 pont jár, az emelt szintűért járó többletpontokkal jártok jobban.
Jár többletpont,
ha csak szóbeli nyelvvizsgám van?
A sajátos nevelési igényű jelentkezőknek, akik igazolják, hogy nem tudják letenni a komplex nyelvvizsgát, elegendő csak a szóbeli vagy csak az írásbeli nyelvvizsga megléte, minden más esetben csak a legalább középfokú (B2), államilag elismert, komplex nyelvvizsgáért jár a többletpont. Melyik nyelvvizsgát válasszátok? Ezeket a bizonyítványokat fogadják el a felvételin.
Hogyan számolják a pontokat, ha diplomásként felvételizek egy alapszakra?
Ha már van diplomátok, és most alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeznétek, kérhetitek, hogy ne az érettségi, hanem a diploma eredményéből számolják a pontjaitokat. Ilyenkor a diploma minősítéséért kaptok pontszámot, ezt a minimumponthatár és a 400 pont között arányosan állapítják meg. A konkrét pontszámítási szabályok intézményenként eltérnek, a részleteket innen kereshetitek ki.
Érdemes újra nekifutni az érettséginek?
Ha az általatok választott szakon vagy szakokon meghatározott kötelező tárgyakból nincs érettségitek, vagy csak középszinten érettségiztetek egy olyan tárgyból, amit emelt szinten kérnek, akkor mindenképpen újra kell érettségiznetek.
Szintemelő vizsgára kell jelentkeznetek, ha már van középszintű érettségitek az adott tárgyból, és most emeltet tennétek. Kiegészítő vizsgára olyan tantárgyból mehettek, amiből még nincsen érettségitek, ismétlő vizsgával pedig a korábbi érettségitek eredményét javíthatjátok. Az érettségire február 16-ig jelentkezhettek, további kapcsolódó cikkeinket itt találjátok.
Mi van, ha nem tanultam természettudományos tárgyat a középiskolában?
A tanulmányi pontokat a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv és egy természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyéből számolják. Természettudományi tantárgy a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz (földünk és környezetünk) és a természettudomány, ha viszont egyiket sem tanultátok a középiskolában, kérvényezhetitek egy másik, természettudományos jellegű tantárgy eredményének beszámítását.
Mikor jár pluszpont
az OKJ-s szakmáért?
24 pluszpontot kaphattok legfeljebb egy, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, amennyiben a szakirányotoknak megfelelő alap- vagy osztatlan szakon tanultok tovább, és ha az adott képzési terület intézményei erről közösen döntöttek. A szakirányokat itt nézhetitek meg, az intézmények döntését ebben a táblázatban ellenőrizhetitek le.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
