Felvételi: nyolc kérdés és nyolc válasz a pontszámítási szabályokról

Azzal tisztában vagytok, maximum hány pontot lehet szerezni a felvételin - de mi a helyzet, ha ugyanabból a nyelvből van emelt érettségitek és nyelvvizsgátok, ha diplomásként jelentkeztek alapszakra, vagy ha nem tanultatok természettudományos tárgyakat a középiskolában? Olvasói kérdésekből szemezgettünk.

  • Eduline

Hátrányos helyzetnek számítok, ha a szüleim elváltak?

Nem feltétlenül. 40 többletpont jár hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért, de a hátrányos helyzet megállapításához nem elegendő az, ha elváltak a szüleitek, hanem arra van szükség, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint is hátrányos helyzetűnek minősüljetek. Az esélyegyenlőségi jogcímeken adható többletpontokról szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok, a hátrányos helyzet meghatározásáról pedig itt találtok további infókat.

Emelt szintű érettséginek számít

a nyelvvizsga?

2006 óta a nyelvvizsga már nem váltja ki az emelt szintű érettségit.

Shutterstock

Mi történik, ha egy nyelvből emelt szintű érettségit teszek, és nyelvvizsgám is van az adott nyelvből?

Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyik jogcímen kaphattok többletpontot. Mivel az emelt érettségiért 50 pont, a középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 pont, a felsőfokúért (C1) pedig 40 pont jár, az emelt szintűért járó többletpontokkal jártok jobban.

Jár többletpont,

ha csak szóbeli nyelvvizsgám van?

A sajátos nevelési igényű jelentkezőknek, akik igazolják, hogy nem tudják letenni a komplex nyelvvizsgát, elegendő csak a szóbeli vagy csak az írásbeli nyelvvizsga megléte, minden más esetben csak a legalább középfokú (B2), államilag elismert, komplex nyelvvizsgáért jár a többletpont. Melyik nyelvvizsgát válasszátok? Ezeket a bizonyítványokat fogadják el a felvételin.

Hogyan számolják a pontokat, ha diplomásként felvételizek egy alapszakra?

Ha már van diplomátok, és most alap- vagy osztatlan szakra, esetleg felsőoktatási szakképzésre jelentkeznétek, kérhetitek, hogy ne az érettségi, hanem a diploma eredményéből számolják a pontjaitokat. Ilyenkor a diploma minősítéséért kaptok pontszámot, ezt a minimumponthatár és a 400 pont között arányosan állapítják meg. A konkrét pontszámítási szabályok intézményenként eltérnek, a részleteket innen kereshetitek ki.

Érdemes újra nekifutni az érettséginek?

Ha az általatok választott szakon vagy szakokon meghatározott kötelező tárgyakból nincs érettségitek, vagy csak középszinten érettségiztetek egy olyan tárgyból, amit emelt szinten kérnek, akkor mindenképpen újra kell érettségiznetek.

Szintemelő vizsgára kell jelentkeznetek, ha már van középszintű érettségitek az adott tárgyból, és most emeltet tennétek. Kiegészítő vizsgára olyan tantárgyból mehettek, amiből még nincsen érettségitek, ismétlő vizsgával pedig a korábbi érettségitek eredményét javíthatjátok. Az érettségire február 16-ig jelentkezhettek, további kapcsolódó cikkeinket itt találjátok.

Mi van, ha nem tanultam természettudományos tárgyat a középiskolában?

A tanulmányi pontokat a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv és egy természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyéből számolják. Természettudományi tantárgy a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz (földünk és környezetünk) és a természettudomány, ha viszont egyiket sem tanultátok a középiskolában, kérvényezhetitek egy másik, természettudományos jellegű tantárgy eredményének beszámítását.

Mikor jár pluszpont

az OKJ-s szakmáért?

24 pluszpontot kaphattok legfeljebb egy, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, amennyiben a szakirányotoknak megfelelő alap- vagy osztatlan szakon tanultok tovább, és ha az adott képzési terület intézményei erről közösen döntöttek. A szakirányokat itt nézhetitek meg, az intézmények döntését ebben a táblázatban ellenőrizhetitek le.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.