Összesen 1961 elsőévesnek kell eldöntenie a napokban, hogy önköltséges vagy részösztöndíjas formában kezdi el az egyetemet, főiskolát - összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, az előnyöket és a hátrányokat.
Mi az a részösztöndíj?
A részösztöndíjas finanszírozási forma azt jelenti, hogy a képzés költségeinek felét a hallgató, másik felét az állam állja - ez azt jelenti, hogy ha az adott szak félévenként 350 ezer forintba kerül, ennek az összegnek a felét, 175 ezer forintot kell kifizetni. Részösztöndíjas helyeket csak néhány képzési területen - a műszaki, informatikai, természettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint az agrárműszaki - hirdettek.
Ki lehet részösztöndíjas?
A részösztöndíjas finanszírozási formát nem lehetett megjelölni a jelentkezési lapon - az Oktatási Hivatal a legmagasabb pontszámmal rendelkező, önköltséges képzésre jelentkezőknek ajánlotta fel ezt a lehetőséget július végén. Összesen 1961 elsőéves döntheti el a beiratkozáskor, hogy részösztöndíjas vagy önköltséges formában szeretne tanulni. A részösztöndíjas hallgatói helyek 65 százalékát nem tudták betölteni - hogy miért, arról itt olvashattok.
Dönthetnek, hogy a teljes tandíjat vagy a felét akarják kifizetni. Miért kellene ezen gondolkodni?
Mert annak, aki úgy dönt, hogy elfogadja a felajánlott részösztöndíjas helyet, alá kell írnia a hallgatói szerződést, amely - részben - ugyanúgy kezeli a részösztöndíjasokat, mint azokat, akik teljes egészében az állam pénzén szereznek diplomát. Például ugyanúgy a képzési idő kétszeresét kell ledolgozniuk a tanulmányaik befejezését követő húsz éven belül, pedig rájuk az állam feleannyi pénzt költött, mint az ösztöndíjasokra. Az államilag finanszírozott félévek sem arányosan fogynak: egy részösztöndíjas szemeszter ugyanannyit "ér", mint egy száz százalékban államilag támogatott.
A túlfutók büntetése azonban arányos az állami támogatás nagyságával: míg a teljes ösztöndíjasoknak a képzés költségeinek felét, a részösztöndíjasoknak a negyedét kell visszautalniuk az államnak, ha a képzési idő másfélszeresén belül nem végzik el az egyetemet, főiskolát. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésről - cikkünket itt olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
