Összesen 1961 elsőévesnek kell eldöntenie a napokban, hogy önköltséges vagy részösztöndíjas formában kezdi el az egyetemet, főiskolát - összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, az előnyöket és a hátrányokat.
Mi az a részösztöndíj?
A részösztöndíjas finanszírozási forma azt jelenti, hogy a képzés költségeinek felét a hallgató, másik felét az állam állja - ez azt jelenti, hogy ha az adott szak félévenként 350 ezer forintba kerül, ennek az összegnek a felét, 175 ezer forintot kell kifizetni. Részösztöndíjas helyeket csak néhány képzési területen - a műszaki, informatikai, természettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint az agrárműszaki - hirdettek.
Ki lehet részösztöndíjas?
A részösztöndíjas finanszírozási formát nem lehetett megjelölni a jelentkezési lapon - az Oktatási Hivatal a legmagasabb pontszámmal rendelkező, önköltséges képzésre jelentkezőknek ajánlotta fel ezt a lehetőséget július végén. Összesen 1961 elsőéves döntheti el a beiratkozáskor, hogy részösztöndíjas vagy önköltséges formában szeretne tanulni. A részösztöndíjas hallgatói helyek 65 százalékát nem tudták betölteni - hogy miért, arról itt olvashattok.
Dönthetnek, hogy a teljes tandíjat vagy a felét akarják kifizetni. Miért kellene ezen gondolkodni?
Mert annak, aki úgy dönt, hogy elfogadja a felajánlott részösztöndíjas helyet, alá kell írnia a hallgatói szerződést, amely - részben - ugyanúgy kezeli a részösztöndíjasokat, mint azokat, akik teljes egészében az állam pénzén szereznek diplomát. Például ugyanúgy a képzési idő kétszeresét kell ledolgozniuk a tanulmányaik befejezését követő húsz éven belül, pedig rájuk az állam feleannyi pénzt költött, mint az ösztöndíjasokra. Az államilag finanszírozott félévek sem arányosan fogynak: egy részösztöndíjas szemeszter ugyanannyit "ér", mint egy száz százalékban államilag támogatott.
A túlfutók büntetése azonban arányos az állami támogatás nagyságával: míg a teljes ösztöndíjasoknak a képzés költségeinek felét, a részösztöndíjasoknak a negyedét kell visszautalniuk az államnak, ha a képzési idő másfélszeresén belül nem végzik el az egyetemet, főiskolát. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésről - cikkünket itt olvashatjátok el.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
