Összesen 1961 elsőévesnek kell eldöntenie a napokban, hogy önköltséges vagy részösztöndíjas formában kezdi el az egyetemet, főiskolát - összegyűjtöttük a leggyakoribb kérdéseket, az előnyöket és a hátrányokat.
Mi az a részösztöndíj?
A részösztöndíjas finanszírozási forma azt jelenti, hogy a képzés költségeinek felét a hallgató, másik felét az állam állja - ez azt jelenti, hogy ha az adott szak félévenként 350 ezer forintba kerül, ennek az összegnek a felét, 175 ezer forintot kell kifizetni. Részösztöndíjas helyeket csak néhány képzési területen - a műszaki, informatikai, természettudományi, orvos- és egészségtudományi, valamint az agrárműszaki - hirdettek.
Ki lehet részösztöndíjas?
A részösztöndíjas finanszírozási formát nem lehetett megjelölni a jelentkezési lapon - az Oktatási Hivatal a legmagasabb pontszámmal rendelkező, önköltséges képzésre jelentkezőknek ajánlotta fel ezt a lehetőséget július végén. Összesen 1961 elsőéves döntheti el a beiratkozáskor, hogy részösztöndíjas vagy önköltséges formában szeretne tanulni. A részösztöndíjas hallgatói helyek 65 százalékát nem tudták betölteni - hogy miért, arról itt olvashattok.
Dönthetnek, hogy a teljes tandíjat vagy a felét akarják kifizetni. Miért kellene ezen gondolkodni?
Mert annak, aki úgy dönt, hogy elfogadja a felajánlott részösztöndíjas helyet, alá kell írnia a hallgatói szerződést, amely - részben - ugyanúgy kezeli a részösztöndíjasokat, mint azokat, akik teljes egészében az állam pénzén szereznek diplomát. Például ugyanúgy a képzési idő kétszeresét kell ledolgozniuk a tanulmányaik befejezését követő húsz éven belül, pedig rájuk az állam feleannyi pénzt költött, mint az ösztöndíjasokra. Az államilag finanszírozott félévek sem arányosan fogynak: egy részösztöndíjas szemeszter ugyanannyit "ér", mint egy száz százalékban államilag támogatott.
A túlfutók büntetése azonban arányos az állami támogatás nagyságával: míg a teljes ösztöndíjasoknak a képzés költségeinek felét, a részösztöndíjasoknak a negyedét kell visszautalniuk az államnak, ha a képzési idő másfélszeresén belül nem végzik el az egyetemet, főiskolát. Tizenhét húsba vágó kérdés a hallgatói szerződésről - cikkünket itt olvashatjátok el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
