Problémás feladatok a töriérettségin: "akkor nem csak én páváztam le Lajost"

Hová lett Trockij, miért volt Lengyelország a jó megoldás, és mi a "bohócnak" öltözött XIV. Lajos állandó jelzője?

  • Eduline
fortepan.hu

Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van a középszintű töriérettségi második részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása

Itt van a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása

1. Sztálin képhamisítása

Az első rész 8. feladatában a bolsevik diktatúrához kapcsolódóan két képet kaptatok arról, ahogy Lenin szónokol. A későbbi változatról Sztálin "leretusáltatta" a pódium mellett álló Trockijt, mert ezzel akarta manipulálni a politikai ellenfelévé vált Trockij megítélését, és meghamisítani a forradalomban vállalt szerepét.

“Eléggé rossz minőségű volt a kép, nem lehetett felismerni, hogy Lenin és Trockij áll ott, így aki nem ismerte a történetet, az nem tudott vele mit csinálni” - mondta az eduline-nak Kis Márkó, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse.

2. XIV. Lajos

A 4. feladat d) részében arra kellett válaszolnotok, mi volt XIV. Lajos leggyakrabban használt jelzője. Segítségképpen megadtak egy jelmezes képet is a francia királyról, de ez sokaknak nem segített, inkább tévútra vitte őket. Ilyen válaszokat is írtatok:

Én 4/D-re pávát írtam :DDDD

Akkor nemcsak én páváztam le Lajost :D

Én páva tollat írtam xd

4/D-re a Bohóc is jó?

A helyes válasz a Napkirály volt.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

3. Szürke grafikonok

Az első rész 11. feladata a közép-európai régió gazdasági helyzetének feldolgozása volt. Ezzel több gondotok is volt. Egyrészt nehéz volt a szürke oszlopokat megkülönböztetni egymástól, hasonló probléma az emelt szintű vizsgán is volt: "Ráadásul volt egy kördiagram, ahol az összes szín ugyanolyan szürke volt” - mondta el az eduline-nak Kocsis Martin, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse.

A legnagyobb probléma persze a feladat d) részével volt, ahol arra kellett válaszolni, melyik ország az, amelyiknek egyszer sem csökkent a gazdasági teljesítménye a kilenc év alatt. Az egyik kommentelőnk így oldotta meg:

Annyi volt a lényeg, hogy 2009-ig mindegyik ország 100 felett teljesített (tehát az előző évinél, amit 100%-nak vettek, jobban), 2009-ben mindegyik visszaesett, egyedül Lengyelország nem ment 100 alá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.