Problémás feladatok a töriérettségin: "akkor nem csak én páváztam le Lajost"

Hová lett Trockij, miért volt Lengyelország a jó megoldás, és mi a "bohócnak" öltözött XIV. Lajos állandó jelzője?

  • Eduline
fortepan.hu

Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van a középszintű töriérettségi második részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása

Itt van a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása

1. Sztálin képhamisítása

Az első rész 8. feladatában a bolsevik diktatúrához kapcsolódóan két képet kaptatok arról, ahogy Lenin szónokol. A későbbi változatról Sztálin "leretusáltatta" a pódium mellett álló Trockijt, mert ezzel akarta manipulálni a politikai ellenfelévé vált Trockij megítélését, és meghamisítani a forradalomban vállalt szerepét.

“Eléggé rossz minőségű volt a kép, nem lehetett felismerni, hogy Lenin és Trockij áll ott, így aki nem ismerte a történetet, az nem tudott vele mit csinálni” - mondta az eduline-nak Kis Márkó, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse.

2. XIV. Lajos

A 4. feladat d) részében arra kellett válaszolnotok, mi volt XIV. Lajos leggyakrabban használt jelzője. Segítségképpen megadtak egy jelmezes képet is a francia királyról, de ez sokaknak nem segített, inkább tévútra vitte őket. Ilyen válaszokat is írtatok:

Én 4/D-re pávát írtam :DDDD

Akkor nemcsak én páváztam le Lajost :D

Én páva tollat írtam xd

4/D-re a Bohóc is jó?

A helyes válasz a Napkirály volt.

Feladatsorok és megoldások az eduline-on

Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

3. Szürke grafikonok

Az első rész 11. feladata a közép-európai régió gazdasági helyzetének feldolgozása volt. Ezzel több gondotok is volt. Egyrészt nehéz volt a szürke oszlopokat megkülönböztetni egymástól, hasonló probléma az emelt szintű vizsgán is volt: "Ráadásul volt egy kördiagram, ahol az összes szín ugyanolyan szürke volt” - mondta el az eduline-nak Kocsis Martin, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse.

A legnagyobb probléma persze a feladat d) részével volt, ahol arra kellett válaszolni, melyik ország az, amelyiknek egyszer sem csökkent a gazdasági teljesítménye a kilenc év alatt. Az egyik kommentelőnk így oldotta meg:

Annyi volt a lényeg, hogy 2009-ig mindegyik ország 100 felett teljesített (tehát az előző évinél, amit 100%-nak vettek, jobban), 2009-ben mindegyik visszaesett, egyedül Lengyelország nem ment 100 alá.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.