Három problémás feladat volt a töriérettségin

A középszintű töriérettségi több feladat megoldása is kétesélyes az eduline által megkérdezett szaktanárok szerint -...

  • Eduline
Fülöp Máté

A középszintű töriérettségi több feladat megoldása is kétesélyes az eduline által megkérdezett szaktanárok szerint - ugyanezeket a problémákat jelezték olvasóink is. A vizsga első részének 3. feladatában három települést és öt állítást kellett besorolni három kategóriába: szabad királyi városok, bányavárosok és mezővárosok. Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója szerint a problémás pont Selmecbánya, amely egyszerre volt szabad királyi város és bányaváros - kérdés, hogy a csütörtök reggel megjelenő hivatalos megoldókulcs mindkét választ elfogadja-e majd.

Itt a hivatalos megoldás: csak egy kérdésnél fogadnak el kétféle választ

Az eduline olvasói közül sokaknak a barokk művészethez kapcsolódó feladattal is meggyűlt a bajuk: nyolc fotóról kellett eldönteni, hogy barokk műalkotást ábrázol-e. "Az épületek és festmények egy része azonban nem volt ismert, nem biztos, hogy szerencsés ilyen nehéz feladatot adni a középszinten érettségizőknek" - mondta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke. Edényi László is egyetért ezzel: "A festmények közül a Raffaello-képet kellett kiválasztani, de becsapós a feladat. Raffaello reneszánsz festő, ez a műve azonban a barokk előfutára, így legfeljebb kizárásos alapon találhatták meg a jó választ a diákok. Érdemes lett volna egy olyan festményt betenni a feladatsorba, amely egyértelműen barokk” – mondta.

A szaktanárok szerint a 12. - a népesség anyanyelv szerinti megoszlásával foglalkozó - feladattal is sok diáknak lehetett problémája. A vizsgázóknak azt kellett eldönteniük, hogy milyen jelenség következménye a cigányság számarányának folyamatos növekedése: a három lehetséges válasz a "magas népszaporulat", a "bevándorlás" és a "többségi lakosság számának csökkenése" volt.

"Ez egy nagyon fontos feladattípus és téma, de szerencsésebb lett volna, ha három markánsan különböző válaszlehetőséget adnak meg. Itt ugyanis valószínűleg csak egy megoldást tart majd elfogadhatónak a javítókulcs, pedig két folyamat, a magas népszaporulat és a többségi lakosság számának csökkenése is szerepet játszott" - mondta Miklósi László.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.