Ők a 2012-es pótfelvételi rekorderei: 16 éves egyetemista és 67 éves felvételiző

Összesen 9428-an jelentkeztek az idei pótfelvételire: a legidősebb jelentkező 1945-ben, a legfiatalabb 1996-ban...

  • Eduline
Szerda este jönnek a pótfelvételi ponthatárai - az eduline-on megtaláljátok a legfrissebb infókat
Stiller Ákos

Összesen 9428-an jelentkeztek az idei pótfelvételire: a legidősebb jelentkező 1945-ben, a legfiatalabb 1996-ban születetett, vagyis - ha bejut a kiválasztott szakra - 16 évesen kezdi el az egyetemet vagy főiskolát.

A felsőoktatási felvételire minden korosztályból jelentkeznek: a 2011-es csúcstartó például 72 éves volt, és a Szegedi Tudományegyetem fizika szakára akart bekerülni. 2010-ben a legidősebb jelentkező 76 éves volt, és gyógypedagógiát szeretett volna tanulni, a második legidősebb pedig 71 évesen jelentkezett a jogi karra. Őt 70 éves nyugdíjasok követték, akik a fizika, illetve a villamosmérnök szakot célozták meg. Soha nem jelentkeztek még olyan kevesen a pótfelvételire, mint idén - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.