Ők a 2012-es pótfelvételi rekorderei: 16 éves egyetemista és 67 éves felvételiző

Összesen 9428-an jelentkeztek az idei pótfelvételire: a legidősebb jelentkező 1945-ben, a legfiatalabb 1996-ban...

  • Eduline
Szerda este jönnek a pótfelvételi ponthatárai - az eduline-on megtaláljátok a legfrissebb infókat
Stiller Ákos

Összesen 9428-an jelentkeztek az idei pótfelvételire: a legidősebb jelentkező 1945-ben, a legfiatalabb 1996-ban születetett, vagyis - ha bejut a kiválasztott szakra - 16 évesen kezdi el az egyetemet vagy főiskolát.

A felsőoktatási felvételire minden korosztályból jelentkeznek: a 2011-es csúcstartó például 72 éves volt, és a Szegedi Tudományegyetem fizika szakára akart bekerülni. 2010-ben a legidősebb jelentkező 76 éves volt, és gyógypedagógiát szeretett volna tanulni, a második legidősebb pedig 71 évesen jelentkezett a jogi karra. Őt 70 éves nyugdíjasok követték, akik a fizika, illetve a villamosmérnök szakot célozták meg. Soha nem jelentkeztek még olyan kevesen a pótfelvételire, mint idén - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.