A maximális 500 pontra is szükség volt, bőven megdőltek a tavalyi legmagasabb ponthatárok

Nyilvánosságra hozták a 2016-os felvételi ponthatárait - itt találjátok azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyekre kitűnő érettségi és nyelvvizsga nélkül nem lehetett bekerülni.

  • Eduline

2015-ben az ELTE nem csak a legtöbb jelentkezőt tudhatta magáénak, hanem a legmagasabb felvételi ponthatárt is az egyetemhez kötötték: 492 pontra volt szüksége tavaly annak, aki angol nyelv és kultúra – német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni.

Idén azonban jócskán meghaladták ezt a csúcsot, minden tekintetben tökéletes felvételi eredményt kellett annak prodikálnia, aki a Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel államilag finanszírozott szakjára szeretett volna bejutni, ugyanis a maximálisan elérhető 500 pontra volt szüksége.

Keressük azokat, akik 499 ponttal nem jutottak be a KRF-re, a jelentkezéseteket az [email protected] címen várjuk!

Azonban más szakokon sem volt könnyű a helyezet, a top 10 mezőnye a következőképp alakult:

Intézmény és szak

2016-os ponthatár

KRE, pénzügy és számvitel

500

Kaposvári Egyetem, pénzügy és számvitel

492

Budapesti Gazdasági Egyetem (Zalaegerszeg), pénzügy és számvitel

491

BGE, nemzetközi gazdálkodás (francia)

489

NYME, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár

485

PPKE (Budapest), kommunikáció és médiatudomány

482

Debreceni Egyetem, kommunikáció és médiatudomány

482

Miskolci Egyetem, nemzetközi gazdálkodás

481

ELTE, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár

480

PPKE (Piliscsaba), kommunikáció és médiatudomány

479

A felvételivel kapcsolatos minden fontos információt megtaláltok itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.