A maximális 500 pontra is szükség volt, bőven megdőltek a tavalyi legmagasabb ponthatárok

Nyilvánosságra hozták a 2016-os felvételi ponthatárait - itt találjátok azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyekre kitűnő érettségi és nyelvvizsga nélkül nem lehetett bekerülni.

  • Eduline

2015-ben az ELTE nem csak a legtöbb jelentkezőt tudhatta magáénak, hanem a legmagasabb felvételi ponthatárt is az egyetemhez kötötték: 492 pontra volt szüksége tavaly annak, aki angol nyelv és kultúra – német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra akart bekerülni.

Idén azonban jócskán meghaladták ezt a csúcsot, minden tekintetben tökéletes felvételi eredményt kellett annak prodikálnia, aki a Károly Róbert Főiskola pénzügy és számvitel államilag finanszírozott szakjára szeretett volna bejutni, ugyanis a maximálisan elérhető 500 pontra volt szüksége.

Keressük azokat, akik 499 ponttal nem jutottak be a KRF-re, a jelentkezéseteket az [email protected] címen várjuk!

Azonban más szakokon sem volt könnyű a helyezet, a top 10 mezőnye a következőképp alakult:

Intézmény és szak

2016-os ponthatár

KRE, pénzügy és számvitel

500

Kaposvári Egyetem, pénzügy és számvitel

492

Budapesti Gazdasági Egyetem (Zalaegerszeg), pénzügy és számvitel

491

BGE, nemzetközi gazdálkodás (francia)

489

NYME, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár

485

PPKE (Budapest), kommunikáció és médiatudomány

482

Debreceni Egyetem, kommunikáció és médiatudomány

482

Miskolci Egyetem, nemzetközi gazdálkodás

481

ELTE, osztatlan - biológiatanár; földrajztanár

480

PPKE (Piliscsaba), kommunikáció és médiatudomány

479

A felvételivel kapcsolatos minden fontos információt megtaláltok itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.