„A kormánynak nincs ilyen célja, ez félreértelmezés” – így válaszolt Palkovics László arra a kérdésre, miért korlátozná a kormány a gimnáziumi férőhelyek számát. A felsőoktatási államtitkár a Heti Válasznak ugyanakkor azt is hozzátette: „pusztán gimnáziumi érettségivel nem lehet érvényesülni a munkaerőpiacon, ehhez vagy egyetemet kell végezni, vagy szakmát kell tanulni".
„Azokat a fiatalokat, akik gyengébb képességekkel gimnáziumba kerülnek, és onnan nem tudnak bejutni a felsőoktatásba, vagy bejutnak ugyan, de nem képesek megszerezni a diplomát, zsákutcába tereljük, ahonnan már nehéz kiszabadulni. Ők sikeresebbek, elégedettebbek lennének, ha időben kaptak volna egy jó szakmát” – mondta a Heti Válasznak a felsőoktatási államtitkár.
Hozzátette: „nem lehet úgy tenni, mintha a képességei mindenkit alkalmassá tennének rá, hogy egyetemre menjen. A hallgatók több mint 35 százaléka nem jut el az abszolutóriumig, mivel képességhiány vagy nem megfelelő hozzáállás miatt kiesik a rendszerből”.
Úgy tűnik, az államtitkárnak a szakiskolát végzettekről más a véleménye. Kijelentette: annak a lehetőségét is biztosítani kell, hogy a szakképzésből át lehessen menni a felsőoktatásba. „Nálunk ez még nem jellemző, de más országokban ez az átjárás létezik. Ezért vezetnénk be az angol nyelvterületen a Bachelor of Engineeringnek nevezett fokozatot, amit magyarul technológiák üzemeltetésében jártas szakembereknek nevezhetnénk”.
Palkovics a vs.hu-nak kedden azt mondta: öt év munka után már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni, ezért a szakmunkások érettségi nélkül, de valamilyen felvételi követelménynek megfelelve léphetnének be a felsőoktatásba.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
