„A kormánynak nincs ilyen célja, ez félreértelmezés” – így válaszolt Palkovics László arra a kérdésre, miért korlátozná a kormány a gimnáziumi férőhelyek számát. A felsőoktatási államtitkár a Heti Válasznak ugyanakkor azt is hozzátette: „pusztán gimnáziumi érettségivel nem lehet érvényesülni a munkaerőpiacon, ehhez vagy egyetemet kell végezni, vagy szakmát kell tanulni".
„Azokat a fiatalokat, akik gyengébb képességekkel gimnáziumba kerülnek, és onnan nem tudnak bejutni a felsőoktatásba, vagy bejutnak ugyan, de nem képesek megszerezni a diplomát, zsákutcába tereljük, ahonnan már nehéz kiszabadulni. Ők sikeresebbek, elégedettebbek lennének, ha időben kaptak volna egy jó szakmát” – mondta a Heti Válasznak a felsőoktatási államtitkár.
Hozzátette: „nem lehet úgy tenni, mintha a képességei mindenkit alkalmassá tennének rá, hogy egyetemre menjen. A hallgatók több mint 35 százaléka nem jut el az abszolutóriumig, mivel képességhiány vagy nem megfelelő hozzáállás miatt kiesik a rendszerből”.
Úgy tűnik, az államtitkárnak a szakiskolát végzettekről más a véleménye. Kijelentette: annak a lehetőségét is biztosítani kell, hogy a szakképzésből át lehessen menni a felsőoktatásba. „Nálunk ez még nem jellemző, de más országokban ez az átjárás létezik. Ezért vezetnénk be az angol nyelvterületen a Bachelor of Engineeringnek nevezett fokozatot, amit magyarul technológiák üzemeltetésében jártas szakembereknek nevezhetnénk”.
Palkovics a vs.hu-nak kedden azt mondta: öt év munka után már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni, ezért a szakmunkások érettségi nélkül, de valamilyen felvételi követelménynek megfelelve léphetnének be a felsőoktatásba.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
