"Máshol ilyen létezik" - megszólalt az államtitkár az érettségi nélküli felvételiről

„A kormánynak nincs ilyen célja, ez félreértelmezés” – így válaszolt Palkovics László arra a kérdésre, miért korlátozná a kormány a gimnáziumi férőhelyek számát. A felsőoktatási államtitkár a Heti Válasznak ugyanakkor azt is hozzátette: „pusztán gimnáziumi érettségivel nem lehet érvényesülni a munkaerőpiacon, ehhez vagy egyetemet kell végezni, vagy szakmát kell tanulni".

  • Eduline
MTI / Kovács Tamás

„Azokat a fiatalokat, akik gyengébb képességekkel gimnáziumba kerülnek, és onnan nem tudnak bejutni a felsőoktatásba, vagy bejutnak ugyan, de nem képesek megszerezni a diplomát, zsákutcába tereljük, ahonnan már nehéz kiszabadulni. Ők sikeresebbek, elégedettebbek lennének, ha időben kaptak volna egy jó szakmát” – mondta a Heti Válasznak a felsőoktatási államtitkár.

Hozzátette: „nem lehet úgy tenni, mintha a képességei mindenkit alkalmassá tennének rá, hogy egyetemre menjen. A hallgatók több mint 35 százaléka nem jut el az abszolutóriumig, mivel képességhiány vagy nem megfelelő hozzáállás miatt kiesik a rendszerből”.

Úgy tűnik, az államtitkárnak a szakiskolát végzettekről más a véleménye. Kijelentette: annak a lehetőségét is biztosítani kell, hogy a szakképzésből át lehessen menni a felsőoktatásba. „Nálunk ez még nem jellemző, de más országokban ez az átjárás létezik. Ezért vezetnénk be az angol nyelvterületen a Bachelor of Engineeringnek nevezett fokozatot, amit magyarul technológiák üzemeltetésében jártas szakembereknek nevezhetnénk”.

Palkovics a vs.hu-nak kedden azt mondta: öt év munka után már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni, ezért a szakmunkások érettségi nélkül, de valamilyen felvételi követelménynek megfelelve léphetnének be a felsőoktatásba.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.