„A kormánynak nincs ilyen célja, ez félreértelmezés” – így válaszolt Palkovics László arra a kérdésre, miért korlátozná a kormány a gimnáziumi férőhelyek számát. A felsőoktatási államtitkár a Heti Válasznak ugyanakkor azt is hozzátette: „pusztán gimnáziumi érettségivel nem lehet érvényesülni a munkaerőpiacon, ehhez vagy egyetemet kell végezni, vagy szakmát kell tanulni".
„Azokat a fiatalokat, akik gyengébb képességekkel gimnáziumba kerülnek, és onnan nem tudnak bejutni a felsőoktatásba, vagy bejutnak ugyan, de nem képesek megszerezni a diplomát, zsákutcába tereljük, ahonnan már nehéz kiszabadulni. Ők sikeresebbek, elégedettebbek lennének, ha időben kaptak volna egy jó szakmát” – mondta a Heti Válasznak a felsőoktatási államtitkár.
Hozzátette: „nem lehet úgy tenni, mintha a képességei mindenkit alkalmassá tennének rá, hogy egyetemre menjen. A hallgatók több mint 35 százaléka nem jut el az abszolutóriumig, mivel képességhiány vagy nem megfelelő hozzáállás miatt kiesik a rendszerből”.
Úgy tűnik, az államtitkárnak a szakiskolát végzettekről más a véleménye. Kijelentette: annak a lehetőségét is biztosítani kell, hogy a szakképzésből át lehessen menni a felsőoktatásba. „Nálunk ez még nem jellemző, de más országokban ez az átjárás létezik. Ezért vezetnénk be az angol nyelvterületen a Bachelor of Engineeringnek nevezett fokozatot, amit magyarul technológiák üzemeltetésében jártas szakembereknek nevezhetnénk”.
Palkovics a vs.hu-nak kedden azt mondta: öt év munka után már nehéz a közéleti tárgyakat megkövetelni, ezért a szakmunkások érettségi nélkül, de valamilyen felvételi követelménynek megfelelve léphetnének be a felsőoktatásba.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
