Öt dolog, amit biztosan nem tudtál a ballagásról

Miért tiltották be pár éve a szerenádozást több vidéki középiskolában? Melyik iskolában szervezték az ország első ballagását? Miért tesznek sót és földet a végzősök tarisznyájába?

  • Eduline

Százötven éves a ballagás

Az első ballagást Selmecbányán tartották az 1870-es években - az erdészeti és bányászati akadémia végzősei a "Ballag már a vén diák..." című dallal búcsúztak az iskolától. A 19. századi "flashmob" annyira jól sikerült, hogy hamarosan más iskolák is átvették - igaz, az 1920-as években a ballagó diákok többsége már az "Elmegyek, elmegyek..." kezdetű népdalt énekelte.

túry

Aki ballaghat, és aki nem

Kezdetben csak az egyetemisták ballagtak, a végzős középiskolások csak később vették át ezt a szokást. Az agráregyetemisták és -főiskolások nem ballagnak, hanem "sárgulnak": a Debreceni Egyetem agrárkarosai például évtizedek óta sárgulási felvonulással zárják az utolsó évet. Ez már a második világháború idején is hagyomány volt, amelyet a hetvenes években élesztettek újjá. Ilyenkor a végzősök hintókkal és szekerekkel vonulnak végig a városon. A sárgulási hét - magyarul: buli buli hátán, de azért van jó pár másféle program is - a beérett gabona színéről kapta nevét, utalva ezzel az új, "beérett" generációra.

Hogyan kerül só és föld a tarisznyába?

A ballagási tarisznya fontos jelkép, de miért éppen pogácsát, földet, pénzérmét és sót raknak bele? A pogácsa a mindennapi betevőt jelképezi, földet azért raknak bele, hogy bárhol gyökeret tudjatok ereszteni, pénzérmét pedig azért, hogy soha ne kelljen szűkölködni. Só azért kerül a tarisznyába, hogy az életetek soha ne legyen szürke, ízetlen.

Túry Gergely

Amikor tilos volt

Az 1950-es években betiltották a ballagási ünnepségeket, de a szokás gyorsan újjáéledt - olyannyira, hogy már nemcsak a középiskolákban, hanem az általános iskolákban és az óvodákban is megszervezik.

Közös szerenádozás

Néhány évvel ezelőtt több vidéki középiskola igazgatója döntött úgy, hogy a diákok csak a tanárokkal közösen, az iskola udvarán szerenádozhatnak, a végzősök az előző években ugyanis annyira felöntöttek a garatra, hogy a szerenád ideje alatt több lakossági bejelentés érkezett a rendőrséghez rongálás, randalírozás és hangoskodás miatt.

A legjobb ballagási idézeteket itt találjátok, a szerenádhoz pedig innen válogathattok dalokat. Nem tudjátok, milyen ballagási ajándékot vásároljatok? Itt jobbnál jobb ötleteket találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.