Öt dolog, amit biztosan nem tudtál a ballagásról

Miért tiltották be pár éve a szerenádozást több vidéki középiskolában? Melyik iskolában szervezték az ország első ballagását? Miért tesznek sót és földet a végzősök tarisznyájába?

  • Eduline

Százötven éves a ballagás

Az első ballagást Selmecbányán tartották az 1870-es években - az erdészeti és bányászati akadémia végzősei a "Ballag már a vén diák..." című dallal búcsúztak az iskolától. A 19. századi "flashmob" annyira jól sikerült, hogy hamarosan más iskolák is átvették - igaz, az 1920-as években a ballagó diákok többsége már az "Elmegyek, elmegyek..." kezdetű népdalt énekelte.

túry

Aki ballaghat, és aki nem

Kezdetben csak az egyetemisták ballagtak, a végzős középiskolások csak később vették át ezt a szokást. Az agráregyetemisták és -főiskolások nem ballagnak, hanem "sárgulnak": a Debreceni Egyetem agrárkarosai például évtizedek óta sárgulási felvonulással zárják az utolsó évet. Ez már a második világháború idején is hagyomány volt, amelyet a hetvenes években élesztettek újjá. Ilyenkor a végzősök hintókkal és szekerekkel vonulnak végig a városon. A sárgulási hét - magyarul: buli buli hátán, de azért van jó pár másféle program is - a beérett gabona színéről kapta nevét, utalva ezzel az új, "beérett" generációra.

Hogyan kerül só és föld a tarisznyába?

A ballagási tarisznya fontos jelkép, de miért éppen pogácsát, földet, pénzérmét és sót raknak bele? A pogácsa a mindennapi betevőt jelképezi, földet azért raknak bele, hogy bárhol gyökeret tudjatok ereszteni, pénzérmét pedig azért, hogy soha ne kelljen szűkölködni. Só azért kerül a tarisznyába, hogy az életetek soha ne legyen szürke, ízetlen.

Túry Gergely

Amikor tilos volt

Az 1950-es években betiltották a ballagási ünnepségeket, de a szokás gyorsan újjáéledt - olyannyira, hogy már nemcsak a középiskolákban, hanem az általános iskolákban és az óvodákban is megszervezik.

Közös szerenádozás

Néhány évvel ezelőtt több vidéki középiskola igazgatója döntött úgy, hogy a diákok csak a tanárokkal közösen, az iskola udvarán szerenádozhatnak, a végzősök az előző években ugyanis annyira felöntöttek a garatra, hogy a szerenád ideje alatt több lakossági bejelentés érkezett a rendőrséghez rongálás, randalírozás és hangoskodás miatt.

A legjobb ballagási idézeteket itt találjátok, a szerenádhoz pedig innen válogathattok dalokat. Nem tudjátok, milyen ballagási ajándékot vásároljatok? Itt jobbnál jobb ötleteket találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.