Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom és a nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik az őszi...
Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom és a nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik az őszi érettségi vizsgaidőszak, az előzetes adatok szerint 161 vizsgahelyszínen 16 398-an adnak számot tudásukról. A mostani vizsgákon változás, hogy közép- és emelt szinten is 20 helyett 25 százalékos eredményt kell elérni az elégséges osztályzathoz. Az őszi érettségi vizsgaidőpontjait itt találjátok.
Október 12. és november 30. között a vizsgaszervezésre kijelölt középiskolákban és a 20 kormányhivatal szervezésében 161 vizsgahelyszínen 16 398-an vizsgáznak, számuk mintegy 800-al kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt.
A jelentkezők - a megfelelő feltételek megléte esetén - ebben a vizsgaidőszakban is választhatnak a hét vizsgafajta mindegyikéből, azaz a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségiből.
Az őszi vizsgaidőszakban hagyományosan az előrehozott érettségi vizsgára jelentkeznek a legtöbben. (Előrehozott érettségi vizsgát bármelyik tárgyból lehet tenni akkor, amikor az adott iskolában a vizsgára felkészítő tantárgy oktatása a helyi tanterv szerint befejeződik.) A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok több mint 9 700 ilyen vizsgát tesznek le idén ősszel, ez az összes vizsga 51 százaléka. Jelentős még a rendes érettségi vizsgák száma, több mint 3 300 (18 százalék). A letenni kívánt javító vizsgák aránya 13 százalék, míg a szintemelő vizsgáké 10 százalék.
Az ismétlő érettségi vizsgák száma a 2011. október-novemberi vizsgaidőszakhoz képest közép- és emelt szinten is jelentősen csökkent idén. Míg a tavalyi vizsgaidőszakban középszinten 1 192, emelt szinten 595 ismétlő érettségi vizsgajelentkezést regisztráltak, addig az idei vizsgaidőszakban az ilyen típusú vizsgák száma középszinten 677, emelt szinten 442 lesz.
A kiegészítő érettségi vizsgák száma is csökkent az előző évi október-novemberi vizsgaidőszakhoz képest. (A kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi után az érettségi bizonyítványban nem szereplő tárgyból tett vizsga.)
A vizsgák 244 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. A 19 100 vizsgából 3 700 vizsga emelt szintű, 15 400 pedig középszintű vizsga. Az emelt szintű vizsgák száma az elmúlt év őszi vizsgaidőszakához képest 8 százalékkal nőtt.
A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat külön számolva - 100 tárgyból lesz középszintű és 40 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.
A 2011. május-júniusi érettségi vizsgaidőszak óta emelt szintű vizsga csak azokból a vizsgatárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők - hívták fel a figyelmet.
A hivatal tájékoztatása szerint az írásbeli vizsgák október 12-étől október 29-éig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete november 7., vége november 13., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 22-30.
Kitértek arra is: az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendelet módosítása miatt a vizsgázóknak az elégséges osztályzat eléréséhez az eddig alkalmazott 20 százalékos eredmény helyett közép- és emelt szinten is egyaránt 25 százalékot kell elérniük. A több vizsgarészből álló vizsgatárgyak esetében a vizsgázónak nem 10, hanem legalább 12 százalékos eredményt kell elérnie vizsgarészenként ahhoz, hogy elégséges osztályzatot szerezhessen. A vizsgatárgyak köre és az egyes vizsgatárgyak részletes követelményei nem változtak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
