Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom és a nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik az őszi...
Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom és a nemzetiségi nyelv vizsgatárgyak írásbeli vizsgáival megkezdődik az őszi érettségi vizsgaidőszak, az előzetes adatok szerint 161 vizsgahelyszínen 16 398-an adnak számot tudásukról. A mostani vizsgákon változás, hogy közép- és emelt szinten is 20 helyett 25 százalékos eredményt kell elérni az elégséges osztályzathoz. Az őszi érettségi vizsgaidőpontjait itt találjátok.
Október 12. és november 30. között a vizsgaszervezésre kijelölt középiskolákban és a 20 kormányhivatal szervezésében 161 vizsgahelyszínen 16 398-an vizsgáznak, számuk mintegy 800-al kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt.
A jelentkezők - a megfelelő feltételek megléte esetén - ebben a vizsgaidőszakban is választhatnak a hét vizsgafajta mindegyikéből, azaz a rendes, az előrehozott, a szintemelő, a kiegészítő, az ismétlő, a pótló és a javító érettségiből.
Az őszi vizsgaidőszakban hagyományosan az előrehozott érettségi vizsgára jelentkeznek a legtöbben. (Előrehozott érettségi vizsgát bármelyik tárgyból lehet tenni akkor, amikor az adott iskolában a vizsgára felkészítő tantárgy oktatása a helyi tanterv szerint befejeződik.) A középiskolák alacsonyabb évfolyamaira járó diákok több mint 9 700 ilyen vizsgát tesznek le idén ősszel, ez az összes vizsga 51 százaléka. Jelentős még a rendes érettségi vizsgák száma, több mint 3 300 (18 százalék). A letenni kívánt javító vizsgák aránya 13 százalék, míg a szintemelő vizsgáké 10 százalék.
Az ismétlő érettségi vizsgák száma a 2011. október-novemberi vizsgaidőszakhoz képest közép- és emelt szinten is jelentősen csökkent idén. Míg a tavalyi vizsgaidőszakban középszinten 1 192, emelt szinten 595 ismétlő érettségi vizsgajelentkezést regisztráltak, addig az idei vizsgaidőszakban az ilyen típusú vizsgák száma középszinten 677, emelt szinten 442 lesz.
A kiegészítő érettségi vizsgák száma is csökkent az előző évi október-novemberi vizsgaidőszakhoz képest. (A kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi után az érettségi bizonyítványban nem szereplő tárgyból tett vizsga.)
A vizsgák 244 érettségi vizsgabizottság közreműködésével zajlanak majd. A 19 100 vizsgából 3 700 vizsga emelt szintű, 15 400 pedig középszintű vizsga. Az emelt szintű vizsgák száma az elmúlt év őszi vizsgaidőszakához képest 8 százalékkal nőtt.
A diákok választásai alapján ebben a vizsgaidőszakban - az idegen nyelven letett vizsgatárgyakat külön számolva - 100 tárgyból lesz középszintű és 40 tárgyból emelt szintű érettségi vizsga.
A 2011. május-júniusi érettségi vizsgaidőszak óta emelt szintű vizsga csak azokból a vizsgatárgyakból tehető, amelyek a felsőoktatási felvételi eljárás során érettségi pontot adó tárgyként figyelembe vehetők - hívták fel a figyelmet.
A hivatal tájékoztatása szerint az írásbeli vizsgák október 12-étől október 29-éig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgák kezdete november 7., vége november 13., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka november 22-30.
Kitértek arra is: az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendelet módosítása miatt a vizsgázóknak az elégséges osztályzat eléréséhez az eddig alkalmazott 20 százalékos eredmény helyett közép- és emelt szinten is egyaránt 25 százalékot kell elérniük. A több vizsgarészből álló vizsgatárgyak esetében a vizsgázónak nem 10, hanem legalább 12 százalékos eredményt kell elérnie vizsgarészenként ahhoz, hogy elégséges osztályzatot szerezhessen. A vizsgatárgyak köre és az egyes vizsgatárgyak részletes követelményei nem változtak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
