Orbán: egy helyet sem kellett volna adni a jogi egyetemeknek

Tényleg hiba volt százra csökkenteni a jogászképzések államilag finanszírozott férőhelyeit, „a helyes ugyanis az lett...

  • Eduline
Túry Gergely

Tényleg hiba volt százra csökkenteni a jogászképzések államilag finanszírozott férőhelyeit, „a helyes ugyanis az lett volna, ha nullára vettük volna vissza” – az Origo információi szerint ezt mondta a 2012-es felvételi keretszámokról Orbán Viktor a kormánypártok egri kihelyezett frakcióülésén.

A kormányfő ezzel reagált Pósán László kritikus megjegyzésére – a Fidesz oktatáspolitikusa ugyanis szóvá tette, hogy „túlságosan erőteljes volt az államilag támogatott felsőoktatási keretszámok visszanyesése”, a férőhelycsökkentést fokozatosabban kellett volna végrehajtani.

A általa felhozott példára, hogy a tavaly felvehető nyolcszázzal szemben ősztől az egész országban mindössze száz hallgató tanulhat jogász szakra, Orbán sokakat meghökkentve azt mondta, igaza van Pósánnak, ehhez a képzéshez ugyanis egyáltalán nem kellett volna állami támogatást adni.

Orbán Viktor 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult, ráadásul 1983-tól diplomája megszerzéséig tagja volt a kar szakkollégiumának, a későbbi Bibó István Szakkollégiumnak. Felesége, Lévai Anikó is jogász, ő a gödöllői Szent István Egyetemen tanít jogi ismereteket és környezetjogot.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.