Orbán: egy helyet sem kellett volna adni a jogi egyetemeknek

Tényleg hiba volt százra csökkenteni a jogászképzések államilag finanszírozott férőhelyeit, „a helyes ugyanis az lett...

  • Eduline
Túry Gergely

Tényleg hiba volt százra csökkenteni a jogászképzések államilag finanszírozott férőhelyeit, „a helyes ugyanis az lett volna, ha nullára vettük volna vissza” – az Origo információi szerint ezt mondta a 2012-es felvételi keretszámokról Orbán Viktor a kormánypártok egri kihelyezett frakcióülésén.

A kormányfő ezzel reagált Pósán László kritikus megjegyzésére – a Fidesz oktatáspolitikusa ugyanis szóvá tette, hogy „túlságosan erőteljes volt az államilag támogatott felsőoktatási keretszámok visszanyesése”, a férőhelycsökkentést fokozatosabban kellett volna végrehajtani.

A általa felhozott példára, hogy a tavaly felvehető nyolcszázzal szemben ősztől az egész országban mindössze száz hallgató tanulhat jogász szakra, Orbán sokakat meghökkentve azt mondta, igaza van Pósánnak, ehhez a képzéshez ugyanis egyáltalán nem kellett volna állami támogatást adni.

Orbán Viktor 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult, ráadásul 1983-tól diplomája megszerzéséig tagja volt a kar szakkollégiumának, a későbbi Bibó István Szakkollégiumnak. Felesége, Lévai Anikó is jogász, ő a gödöllői Szent István Egyetemen tanít jogi ismereteket és környezetjogot.
Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.