Tényleg hiba volt százra csökkenteni a jogászképzések államilag finanszírozott férőhelyeit, „a helyes ugyanis az lett...
Tényleg hiba volt százra csökkenteni a jogászképzések államilag finanszírozott férőhelyeit, „a helyes ugyanis az lett volna, ha nullára vettük volna vissza” – az Origo információi szerint ezt mondta a 2012-es felvételi keretszámokról Orbán Viktor a kormánypártok egri kihelyezett frakcióülésén.
A kormányfő ezzel reagált Pósán László kritikus megjegyzésére – a Fidesz oktatáspolitikusa ugyanis szóvá tette, hogy „túlságosan erőteljes volt az államilag támogatott felsőoktatási keretszámok visszanyesése”, a férőhelycsökkentést fokozatosabban kellett volna végrehajtani.
A általa felhozott példára, hogy a tavaly felvehető nyolcszázzal szemben ősztől az egész országban mindössze száz hallgató tanulhat jogász szakra, Orbán sokakat meghökkentve azt mondta, igaza van Pósánnak, ehhez a képzéshez ugyanis egyáltalán nem kellett volna állami támogatást adni.
| Orbán Viktor 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tanult, ráadásul 1983-tól diplomája megszerzéséig tagja volt a kar szakkollégiumának, a későbbi Bibó István Szakkollégiumnak. Felesége, Lévai Anikó is jogász, ő a gödöllői Szent István Egyetemen tanít jogi ismereteket és környezetjogot. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
