Ombudsmanhoz fordult a Civil Közoktatási Platform az érettségi szabályok miatt

El szeretnék érni, hogy a kormány vonja vissza az elsietett érettségi szabálymódosításokat.

  • Eduline
Fülöp Máté

Sérti a diákok jogait, egyenlőtlen feltételeket teremt az érettségi követelmények gyors változtatása, amelyre a tanulók nem készülhetnek fel időben, ezért az oktatáshoz kapcsolódó civil szervezeteket tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) beadványban fordult Székely Lászlóhoz, az alapvető jogok biztosához - írja a szervezet közleménye.

Az ombudsmantól várnak állásfoglalást, hogy visszavonják, illetve felmenő rendszerben történhessen csak az érettségi szabályok módosítása. Megítélésük szerint a most érettségizők olyan feltételek szerint kell vizsgázzanak, melyre nem volt elég idejük felkészülni. Például a szakmai érettségivel kapcsolatos változtatásokat csak a közelmúltban véglegesítette a kormány, bár korábban az volt az általános, hogy két évvel a vizsga előtt már nem módosítanak a követelményeken.

Megítélésük szerint sérti a diákok alapvető jogait, a jogbiztonság elvét, valamint a tanuláshoz, ezen belül a szakma megszerzéséhez és a felsőfokú továbbtanuláshoz való jogot a szabályok megváltoztatása.

  • A szakmai érettségi követelményeit 2017. december 28-án véglegesítették.
  • Nehezítettek az idegennyelvi érettségin, ám nem mindenhol tudtak alkalmazkodni az iskolák a feltételekhez, hogy felkészítsék a diákokat.

A kötelező szakmai tárgyaknál úgy látják, hogy nem biztosított a tanulási nehézségekkel és fogyatékossággal élők számára az érettségin igényelhető könnyítések és mentességek. Utóbbi esetén azonban a jogszabály általánosan rendelkezik a kötelező és kötelezően választandó érettségi tárgyakról, hogy mindegyik esetében adható mentesség vagy kedvezmény a megfelelő orvosi szakvéleménnyel - így vélhetően csak a fentebb említett két ponttal lesz igazán dolga az ombudsmannak.

Amennyiben az ombudsmani szakvélemény egyezik megállapításaikkal, azzal megtámogatva kívánják visszavonatni az idei érettségire vonatkozó változtatásokat.

Ultimátumot adott Balognak a Tanítanék a Kossuth téren

Több fényt! - Gyertyagyújtás és tüntetés az oktatás szabadságáért, gyermekeink és az ország jövőjéért címmel tartott demonstrációt a Tanítanék Mozgalom a Kossuht téren. Balognak kicsit több mint egy hónapot adtak a lemondásra, és önálló oktatási tárcát követeltek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.