Ők biztosan nem jutnak be a felsőoktatásba 2015-ben

Mit jelent a minimumponthatár és mi számít bele? Milyen eredményt kell elérniük azoknak, akik alapképzésre, és azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?

  • Eduline
Shutterstock

Várhatóan július 23-án húzzák a ponthatárokat az idei felvételin: azok azonban, akik nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt, már ezelőtt elbúcsúzhatnak a felsőoktatástól. Ők egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhetnek be.

2015-ben azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 280 pontot kell gyűjteniük az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgaért és az OKJ-s végzettségért kapható pontokkal együtt, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül. A felsőoktatási szakképzéseken 240 a ponthatár, ebbe csak az emelt szintű érettségiért járó pontokat lehet beszámítani. A mesterképzésre jelentkezőknek 100-ból minimum 50 pontot kell elérniük.

Elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, államis helyet szerezhetnek. A szakos kapacitást a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az adott szaknál nézhettek meg, azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. A szakos kapacitás és a felvételizők eredménye alapján ugyanakkor a minimálisnál jóval magasabb ponthatár is kialakulhat.

A végleges ponthatár mindig a szakos kapacitásba utolsóként beférő jelentkező pontszáma lesz. Igaz ez azon a 41 szakon is, amelyeken nem minimumponthatárt, hanem előzetes központi ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésen.

A jelenlegi állás szerint a minimumponthatár utoljára 2016-ban emelkedik majd: az alap- és osztatlan képzéseken 300, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 260 pontra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.