Mit jelent a minimumponthatár és mi számít bele? Milyen eredményt kell elérniük azoknak, akik alapképzésre, és azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?
Várhatóan július 23-án húzzák a ponthatárokat az idei felvételin: azok azonban, akik nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt, már ezelőtt elbúcsúzhatnak a felsőoktatástól. Ők egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhetnek be.
2015-ben azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 280 pontot kell gyűjteniük az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgaért és az OKJ-s végzettségért kapható pontokkal együtt, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül. A felsőoktatási szakképzéseken 240 a ponthatár, ebbe csak az emelt szintű érettségiért járó pontokat lehet beszámítani. A mesterképzésre jelentkezőknek 100-ból minimum 50 pontot kell elérniük.
Elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, államis helyet szerezhetnek. A szakos kapacitást a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az adott szaknál nézhettek meg, azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. A szakos kapacitás és a felvételizők eredménye alapján ugyanakkor a minimálisnál jóval magasabb ponthatár is kialakulhat.
A végleges ponthatár mindig a szakos kapacitásba utolsóként beférő jelentkező pontszáma lesz. Igaz ez azon a 41 szakon is, amelyeken nem minimumponthatárt, hanem előzetes központi ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésen.
A jelenlegi állás szerint a minimumponthatár utoljára 2016-ban emelkedik majd: az alap- és osztatlan képzéseken 300, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 260 pontra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
