Mit jelent a minimumponthatár és mi számít bele? Milyen eredményt kell elérniük azoknak, akik alapképzésre, és azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?
Várhatóan július 23-án húzzák a ponthatárokat az idei felvételin: azok azonban, akik nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt, már ezelőtt elbúcsúzhatnak a felsőoktatástól. Ők egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhetnek be.
2015-ben azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 280 pontot kell gyűjteniük az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgaért és az OKJ-s végzettségért kapható pontokkal együtt, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül. A felsőoktatási szakképzéseken 240 a ponthatár, ebbe csak az emelt szintű érettségiért járó pontokat lehet beszámítani. A mesterképzésre jelentkezőknek 100-ból minimum 50 pontot kell elérniük.
Elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, államis helyet szerezhetnek. A szakos kapacitást a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az adott szaknál nézhettek meg, azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. A szakos kapacitás és a felvételizők eredménye alapján ugyanakkor a minimálisnál jóval magasabb ponthatár is kialakulhat.
A végleges ponthatár mindig a szakos kapacitásba utolsóként beférő jelentkező pontszáma lesz. Igaz ez azon a 41 szakon is, amelyeken nem minimumponthatárt, hanem előzetes központi ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésen.
A jelenlegi állás szerint a minimumponthatár utoljára 2016-ban emelkedik majd: az alap- és osztatlan képzéseken 300, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 260 pontra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
