Ők biztosan nem jutnak be a felsőoktatásba 2015-ben

Mit jelent a minimumponthatár és mi számít bele? Milyen eredményt kell elérniük azoknak, akik alapképzésre, és azoknak, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?

  • Eduline
Shutterstock

Várhatóan július 23-án húzzák a ponthatárokat az idei felvételin: azok azonban, akik nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumponthatárt, már ezelőtt elbúcsúzhatnak a felsőoktatástól. Ők egyetlen szakra, állami ösztöndíjas és önköltséges képzésre sem kerülhetnek be.

2015-ben azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, legalább 280 pontot kell gyűjteniük az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgaért és az OKJ-s végzettségért kapható pontokkal együtt, de a más jogcímen járó többletpontok nélkül. A felsőoktatási szakképzéseken 240 a ponthatár, ebbe csak az emelt szintű érettségiért járó pontokat lehet beszámítani. A mesterképzésre jelentkezőknek 100-ból minimum 50 pontot kell elérniük.

Elvileg azok, akik elérik a minimumponthatárt, és beférnek a szakos kapacitásba, államis helyet szerezhetnek. A szakos kapacitást a felvi.hu-n, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az adott szaknál nézhettek meg, azt mutatja, hogy az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre összesen hányan kerülhetnek be. A szakos kapacitás és a felvételizők eredménye alapján ugyanakkor a minimálisnál jóval magasabb ponthatár is kialakulhat.

A végleges ponthatár mindig a szakos kapacitásba utolsóként beférő jelentkező pontszáma lesz. Igaz ez azon a 41 szakon is, amelyeken nem minimumponthatárt, hanem előzetes központi ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésen.

A jelenlegi állás szerint a minimumponthatár utoljára 2016-ban emelkedik majd: az alap- és osztatlan képzéseken 300, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 260 pontra.

Mit kell tudni a 2015-ös felvételiről?

Bukja a felvételit, aki elfelejti ezt a határidőt

A 2015-ös felvételi jelentkezői

Ezek a legnépszerűbb alapszakok

A 41 központi ponthatáros szak

Milyen ponthatárokra számíthattok?

Ennyit kell fizetni a legnépszerűbb alapszakokért

A legnépszerűbb mesterképzések önköltsége

Mikor tudjátok meg, hogy felvettek-e?

Ezekre az egyetemekre, főiskolákra felvételiznek a legtöbben

A legnépszerűbb karok 2015-ben

Ilyen lesz a pótfelvételi

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.