November 7-én kezdődik az emelt szintű szóbeli érettségi

Az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka november 7-13.

  • eduline/mti
Túry Gergely
Az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka november 7-13. között lesz (3706 szóbeli vizsga, 46 vizsgahelyszínen, 382 tantárgyi bizottság előtt). Az őszi érettségi feladatlapjait és a hivatalos megoldásokat - a főbb tárgyakból - itt találjátok.

Az őszi érettségin a diákok 40 féle emelt szintű vizsgatárgyat választottak, ezen tárgyak mindegyikéből van szóbeli vizsga is. Az emelt szintű vizsgákat a húsz kormányhivatal (KH) szervezi. A szóbeli tételeket az OH készítteti el, és a kormányhivatalok közreműködésével juttatja el a három tagú tantárgyi bizottságokhoz. A tantárgyi bizottságok elnökét és tagjait a vizsgaszervező kormányhivatalokat bízza meg.

Az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendelet módosítása miatt a vizsgázóknak az elégséges osztályzat eléréséhez az eddig alkalmazott 20 százalékos eredmény helyett közép- és emelt szinten is egyaránt 25 százalékot kell elérniük.

A több vizsgarészből álló vizsgatárgyak esetében a vizsgázónak nem 10, hanem legalább 12 százalékos eredményt kell elérnie vizsgarészenként ahhoz, hogy elégséges osztályzatot szerezhessen. A vizsgatárgyak köre és az egyes vizsgatárgyak részletes követelményei nem változtak - tudatta az Emmi.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.