Több mint 2500 magyar hallgató tanul német egyetemeken, az alapképzésekért EU-s állampolgárként ugyanis nem kell fizetniük. De milyen költségekkel kell számolnotok, ha Németországban tanulnátok tovább? És milyen a felvételi rendszer?
Van tandíj?
Az alapképzésért egyetlen németországi tartományban sem kell fizetni – persze a tandíjmentesség csak az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozik. A különböző mesterképzésekért és felsőoktatási továbbképzésekért az állami egyetemeken is kérhetnek tandíjat, de a szabályok értelmében az összeg szemeszterenként maximum 500 euró, vagyis körülbelül 160 ezer forint lehet.
Vannak egyéb díjak az egyetemeken?
Van, ez az úgynevezett tanulmányi hozzájárulás, vagyis a Studienbeitrag, amely maximum 200 euró lehet szemeszterenként. A Studienbeitrag több költséget is lefed, többek között a menzai étkezést, tömegközlekedést, könyvtárhasználatot és vizsgadíjakat.
Mennyibe kerül az élet egyetemistaként Németországban?
Havi 900-1000 euróba. A lakásbérlés átlagosan 320-330 eurót visz el, a digitális szolgáltatások (telefon, tv, internet) 30 euró, a betegbiztosítás 80 euró. Egyértelműen Köln, Frankfurt, Darmstadt, München és Hamburg a legdrágább, olcsóbb lakhatási körülmények főleg az egyetemi városokban vannak, mint például Jéna. A kollégiumokért kevesebbet kell fizetni, havi 180 euróba kerülnek átlagosan.
Külföldi továbbtanulás: meglepő, de nem a tandíj jelenti a legnagyobb kiadást
Az ösztöndíjak havi 150-200 ezer forintos hozzájárulással könnyítik meg a brit, német vagy más ország egyetemeit választó diákok életét, de a külföldi tanulás még így is a magyar átlagfizetés összegét emészti fel a tandíjon felül.
Hogyan lehet jelentkezni a német egyetemekre?
Külföldi diákként az egyetemek saját regisztrációs felületén kell benyújtanotok a jelentkezést, bár vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahová a központi jelentkezési oldalon is jelentkezhettek, ez az uni-assist.de-n (a felvi.hu német testvére).
Melyek a legjobb német egyetemek?
A németországi egyetemek egy része előkelő helyen szerepel a felsőoktatási világrangsorokban - a QS 2019-es világrangsorában a német egyetemek közül a legjobb eredményt a Technische Universität München, a szintén müncheni Ludwig-Maximilians-Universität és a heidelbergi egyetem érte el.
Milyenek a felvételi követelmények?
Ez egyetemenként változik. Néhány egyetem saját vizsgát szervez, adott esetben motivációs levelet is kell írni, de a külföldi középiskolai bizonyítványokat is szokták nézni, főleg, ha érettségi után jelentkeztek.
2017 októbere óta az érettségi követelmények változtak: a kettő helyett egy emelt szintű érettségi kell az öt kötelező érettségi tárgyból: matematika, történelem, magyar, idegen nyelv, választott tárgy. Kivételt képeznek az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész és állatorvosi képzések: két emelt szintű érettségi a követelmény a kiválasztott szakon előírt vizsgatárgyakból.
Hogyan igazolhatjátok a németnyelv-tudásotokat?
Különböző német tartományok kultuszminisztériumainak nyelvvizsgáival (Deutsches Sprachdiplom II.), vagy a DSH-vizsgával (német nyelvvizsga a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz külföldi pályázóknak). Ezenkívül a TestDaF és a Goethe Intézet nyelvvizsgáit is elismerik.
Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül
A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
