Több mint 2500 magyar hallgató tanul német egyetemeken, az alapképzésekért EU-s állampolgárként ugyanis nem kell fizetniük. De milyen költségekkel kell számolnotok, ha Németországban tanulnátok tovább? És milyen a felvételi rendszer?
Van tandíj?
Az alapképzésért egyetlen németországi tartományban sem kell fizetni – persze a tandíjmentesség csak az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozik. A különböző mesterképzésekért és felsőoktatási továbbképzésekért az állami egyetemeken is kérhetnek tandíjat, de a szabályok értelmében az összeg szemeszterenként maximum 500 euró, vagyis körülbelül 160 ezer forint lehet.
Vannak egyéb díjak az egyetemeken?
Van, ez az úgynevezett tanulmányi hozzájárulás, vagyis a Studienbeitrag, amely maximum 200 euró lehet szemeszterenként. A Studienbeitrag több költséget is lefed, többek között a menzai étkezést, tömegközlekedést, könyvtárhasználatot és vizsgadíjakat.
Mennyibe kerül az élet egyetemistaként Németországban?
Havi 900-1000 euróba. A lakásbérlés átlagosan 320-330 eurót visz el, a digitális szolgáltatások (telefon, tv, internet) 30 euró, a betegbiztosítás 80 euró. Egyértelműen Köln, Frankfurt, Darmstadt, München és Hamburg a legdrágább, olcsóbb lakhatási körülmények főleg az egyetemi városokban vannak, mint például Jéna. A kollégiumokért kevesebbet kell fizetni, havi 180 euróba kerülnek átlagosan.
Külföldi továbbtanulás: meglepő, de nem a tandíj jelenti a legnagyobb kiadást
Az ösztöndíjak havi 150-200 ezer forintos hozzájárulással könnyítik meg a brit, német vagy más ország egyetemeit választó diákok életét, de a külföldi tanulás még így is a magyar átlagfizetés összegét emészti fel a tandíjon felül.
Hogyan lehet jelentkezni a német egyetemekre?
Külföldi diákként az egyetemek saját regisztrációs felületén kell benyújtanotok a jelentkezést, bár vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahová a központi jelentkezési oldalon is jelentkezhettek, ez az uni-assist.de-n (a felvi.hu német testvére).
Melyek a legjobb német egyetemek?
A németországi egyetemek egy része előkelő helyen szerepel a felsőoktatási világrangsorokban - a QS 2019-es világrangsorában a német egyetemek közül a legjobb eredményt a Technische Universität München, a szintén müncheni Ludwig-Maximilians-Universität és a heidelbergi egyetem érte el.
Milyenek a felvételi követelmények?
Ez egyetemenként változik. Néhány egyetem saját vizsgát szervez, adott esetben motivációs levelet is kell írni, de a külföldi középiskolai bizonyítványokat is szokták nézni, főleg, ha érettségi után jelentkeztek.
2017 októbere óta az érettségi követelmények változtak: a kettő helyett egy emelt szintű érettségi kell az öt kötelező érettségi tárgyból: matematika, történelem, magyar, idegen nyelv, választott tárgy. Kivételt képeznek az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész és állatorvosi képzések: két emelt szintű érettségi a követelmény a kiválasztott szakon előírt vizsgatárgyakból.
Hogyan igazolhatjátok a németnyelv-tudásotokat?
Különböző német tartományok kultuszminisztériumainak nyelvvizsgáival (Deutsches Sprachdiplom II.), vagy a DSH-vizsgával (német nyelvvizsga a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz külföldi pályázóknak). Ezenkívül a TestDaF és a Goethe Intézet nyelvvizsgáit is elismerik.
Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül
A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
