Több mint 2500 magyar hallgató tanul német egyetemeken, az alapképzésekért EU-s állampolgárként ugyanis nem kell fizetniük. De milyen költségekkel kell számolnotok, ha Németországban tanulnátok tovább? És milyen a felvételi rendszer?
Van tandíj?
Az alapképzésért egyetlen németországi tartományban sem kell fizetni – persze a tandíjmentesség csak az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozik. A különböző mesterképzésekért és felsőoktatási továbbképzésekért az állami egyetemeken is kérhetnek tandíjat, de a szabályok értelmében az összeg szemeszterenként maximum 500 euró, vagyis körülbelül 160 ezer forint lehet.
Vannak egyéb díjak az egyetemeken?
Van, ez az úgynevezett tanulmányi hozzájárulás, vagyis a Studienbeitrag, amely maximum 200 euró lehet szemeszterenként. A Studienbeitrag több költséget is lefed, többek között a menzai étkezést, tömegközlekedést, könyvtárhasználatot és vizsgadíjakat.
Mennyibe kerül az élet egyetemistaként Németországban?
Havi 900-1000 euróba. A lakásbérlés átlagosan 320-330 eurót visz el, a digitális szolgáltatások (telefon, tv, internet) 30 euró, a betegbiztosítás 80 euró. Egyértelműen Köln, Frankfurt, Darmstadt, München és Hamburg a legdrágább, olcsóbb lakhatási körülmények főleg az egyetemi városokban vannak, mint például Jéna. A kollégiumokért kevesebbet kell fizetni, havi 180 euróba kerülnek átlagosan.
Külföldi továbbtanulás: meglepő, de nem a tandíj jelenti a legnagyobb kiadást
Az ösztöndíjak havi 150-200 ezer forintos hozzájárulással könnyítik meg a brit, német vagy más ország egyetemeit választó diákok életét, de a külföldi tanulás még így is a magyar átlagfizetés összegét emészti fel a tandíjon felül.
Hogyan lehet jelentkezni a német egyetemekre?
Külföldi diákként az egyetemek saját regisztrációs felületén kell benyújtanotok a jelentkezést, bár vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahová a központi jelentkezési oldalon is jelentkezhettek, ez az uni-assist.de-n (a felvi.hu német testvére).
Melyek a legjobb német egyetemek?
A németországi egyetemek egy része előkelő helyen szerepel a felsőoktatási világrangsorokban - a QS 2019-es világrangsorában a német egyetemek közül a legjobb eredményt a Technische Universität München, a szintén müncheni Ludwig-Maximilians-Universität és a heidelbergi egyetem érte el.
Milyenek a felvételi követelmények?
Ez egyetemenként változik. Néhány egyetem saját vizsgát szervez, adott esetben motivációs levelet is kell írni, de a külföldi középiskolai bizonyítványokat is szokták nézni, főleg, ha érettségi után jelentkeztek.
2017 októbere óta az érettségi követelmények változtak: a kettő helyett egy emelt szintű érettségi kell az öt kötelező érettségi tárgyból: matematika, történelem, magyar, idegen nyelv, választott tárgy. Kivételt képeznek az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész és állatorvosi képzések: két emelt szintű érettségi a követelmény a kiválasztott szakon előírt vizsgatárgyakból.
Hogyan igazolhatjátok a németnyelv-tudásotokat?
Különböző német tartományok kultuszminisztériumainak nyelvvizsgáival (Deutsches Sprachdiplom II.), vagy a DSH-vizsgával (német nyelvvizsga a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz külföldi pályázóknak). Ezenkívül a TestDaF és a Goethe Intézet nyelvvizsgáit is elismerik.
Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül
A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
